Az elmúlt évben kevesebb ember vesztette életét az Európai Uniót képező 28 tagállam közútjain, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor további jelentős erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a közúti közlekedésbiztonság területén érdemi előrelépés történjen.

Az Európai Bizottság 2019. április 09-én sajtóközleményt adott ki, melyben röviden értékelte a 2018. évi főbb baleseti és halálozási adatokat, továbbá a hatályos közösségi célkitűzés időarányos végrehajtásának helyzetét. Az EU-szintű adatok egyelőre előzetesnek tekintendők, hiszen több tagállam a 2018. évi baleseti mutatókat még nem véglegesítette. Ezért az adatok még változhatnak ugyan, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a változás mértéke csekély marad, így a most közzétett adatok értékelésre, következtetések levonására, további intézkedések kezdeményezésére egyaránt alkalmasak.

Az Európai Unióban a 2018. évben mintegy 25 100 fő vesztette életét közúti balesetben, mely szerény 1%-os csökkenést jelent 2017-hez képest. Amennyiben az elmúlt évi közúti halálozási adatokat a hatályos uniós közlekedésbiztonsági célkitűzés bázisévének, 2010-nek az azonos adataival hasonlítjuk össze, akkor már jelentősebb, 21%-os csökkenésről beszélhetünk. Az eredmény örvendetes, és egyben azt is jelzi, hogy az európai utak a legbiztonságosabbak Földünkön.

Ugyanakkor az adatok alakulása azt is előre vetíti, hogy évtizedünk közlekedésbiztonsági célkitűzését, a halálos áldozatok számának 2010 és 2020 között történő felére csökkentését nagy valószínűséggel nem sikerül teljesíteni, hiszen a program hátralévő szűk két éve alatt több mint 9 000 fővel kellene csökkenteni a közúti halálozások számát uniós, amire eddig soha nem volt példa.

Mindenesetre az uniós tagállamoknak gyorsan kell cselekedniük a közlekedésbiztonsági helyzet mielőbbi jelentős javítása érdekében, többek között olyan konkrét intézkedések megvalósításával, melyet az Európai Bizottság által 2018. májusában kiadott „Europe on the Move” csomag tartalmaz.

Az EU aktuális közlekedésbiztonsági helyzetével kapcsolatban Violeta Bulc közlekedésért felelős biztos az alábbiakat jelentette ki: „Bár természetesen üdvözlöm a közúti közlekedési halálesetek számának csökkenését, ugyanakkor fontos leszögeznünk, hogy még egyetlen közúti haláleset sem fogadható el. A magunk részéről elszántak és magabiztosak vagyunk a közúti biztonság javítására irányuló munkában, stratégiai cselekvési tervet fogadtunk el, konkrét intézkedéseket tettünk az infrastruktúra és járműbiztonság területén, és meghatároztuk a következő évtizedre vonatkozó program főbb kereteit”. A nyilatkozat alapján az EU a jövőben is a „zéró szemléletet” (Vision Zero) tartja szem előtt célkitűzései, programjai és intézkedései meghatározásakor, azaz arra törekszik, hogy a 2010-ben elfogadott program alapján 2050-re a közúti halálozások a nullához közelítsenek kontinensünkön. Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy valamennyi tagállammal, a Parlamenttel és a közlekedésbiztonsági közösségekkel együtt megteremtse az uniós polgárok által igényelt és megérdemelt biztonsági szintet.

A Bizottság a közelmúltban konkrét intézkedéseket hozott a jármű és infrastruktúra biztonság területén, melyeket a Parlament és a Tanács is támogatott. Az infrastruktúra tekintetében a közeljövőben megtörténik valamennyi autópálya és elsődleges európai út közlekedési kockázatának feltérképezése, továbbá valamennyi intézkedés során kiemelt figyelmet fordítanak a veszélyeztetett úthasználókra, a gyalogosokra, valamint a kétkerekű járművek vezetőire és utasaira. A járműbiztonság vonatkozásában döntés született arról, hogy néhány éven belül az új gyártású gépjárművekbe számos biztonsági elem kerül kötelező jelleggel beépítésre, mint például az intelligens sebességszabályozó (Intelligent Speed Assistance – ISA), az automata vészfékező rendszer (Automated Emergency Braking – AEB) és a sávtartásra figyelmeztető rendszer (Lane Keeping Assistance -LKA). Ezek az intézkedések azonban csak a következő évtized második felében éreztethetik a közlekedésbiztonságra gyakorolt konkrét hatásukat.

A legfrissebb EU adatok alapján a tagállamok többségében 2018-ban 60 főnél kevesebb volt az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma. Az EU átlagánál (45 áldozat/egymillió lakos) jelentősen kedvezőbb eredményt ért el az Egyesült Királyság (23 fő), Dánia (30 fő), Írország (31 fő) és Svédország (32 fő). Csak két EU tagállam haladta meg a 80 halálos áldozat/egymillió lakos értéket, szemben a 2010 évi 7 tagállammal. A legkedvezőtlenebb adatok továbbra is a két balkáni tagállamot, Bulgáriát (88 fő) és Romániát (96 fő) jellemzik.

A legtöbb halálos áldozat a sérülékeny úthasználók közül kerül ki: a gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok, továbbá az életkor szerinti csoportosítást alapul véve az idősek halálozási mutatói különösen a lakott területen belüli közlekedés viszonylatában magas. A halálos áldozatok számának alakulása mellett az Európai Unió a közúti balesetben súlyosan megsérült személyeket is kiemelten kívánja kezelni, hiszen a becslések szerint minden közúti halálesetre legalább öt súlyos sérült jut az európai utakon.

Jövőkép

Az Európai Bizottság által 2018. májusában kiadott „Europe on the Move” csomag részét képezi az a két dokumentum (a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó közlekedésbiztonsági politikai keretrendszer, valamint a stratégia cselekvési program), melyekben a Bizottság megerősíti az Európai Unió 2010-ben meghatározott hosszú távú közlekedésbiztonsági célkitűzését, mely szerint a közúti halálozások és súlyosan sérültek számának 2050-re a nullához kell közelítenie.

Ezen belül egy rövidebb, középtávú közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés is kirajzolódni látszik, hiszen 2017 márciusában a tagállamok közlekedési minisztereinek Máltán megtartott értekezletekor kiadott vallettai nyilatkozatban a miniszterek szándéknyilatkozatot tettek arra, hogy 2020 és 2030 között a felére kell csökkenteni mind a közúti halálos áldozatok, mind pedig a súlyosan sérültek számát az EU területén.