A gyermekek közúti közlekedésük során különösen nagy veszélynek vannak kitéve. A 14. év alattiak kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatának számos oka van, többek között tapasztalatlanságuk, mentális és fizikai adottságaik, valamint jelentős szabályismereti és veszélyérzékelő hiányosságaik miatt. És tényként könyvelhető el az is, hogy gyermek elütése esetén a sérülési, illetve halálozási kockázat magasabb, mint egy felnőtt esetében, első sorban a még fejlődésben lévő szervezet, valamint az eltérő testi adottságok miatt. Mindezekre tekintettel a gyermekek védelmére minden fejlett társadalomban megkülönböztetett figyelmet fordítanak.

A legfrissebb hír a szomszédos Ausztriából származik, ahol a tervek szerint kétszeres lehet a baleset okozójára kiszabott bírság mértéke, amennyiben a balesetet gyermekkorú sérelmére követik el, illetve a baleset sértettje 0-14 év közötti személy. A szigorító javaslat nem kizárólag a pénzbírság összegére, hanem az egyéb büntetések és szankciók mértékére, például a büntetőpontok számára is vonatkozik. A közelmúltban ismertté vált javaslatot az osztrák Közlekedésbiztonsági Kuratórium (Kuratorium für Verkehrssicherheit) terjesztette elő, a kormányzat ezzel kapcsolatos álláspontja még nem ismeretes.

A javaslat példaértékű, hiszen a gyermekbalesetek megelőzésére, a sérülések és halálozások elkerülésére irányul azáltal is, hogy tudatosítani kívánja a járművek vezetőiben a gyermekek közlekedésével járó speciális és fokozott kockázatokat. A Kuratórium baleseti statisztikai adatokkal is alátámasztotta érvelését, mely szerint évente (a 2013-2017 évek átlagában) átlagosan nyolc gyermek veszíti életét közúti balesetben Ausztria útjain, és több mint 300 gyermek szenved különböző súlyosságú sérüléseket. Az elmúlt öt évben a gyermekeket érintő személysérüléses közúti balesetek száma nem

Ugyancsak a Kuratorium für Verkehrssicherheit fogalmazta meg azt a felhívást, mely arra irányul, hogy az útkezelők és az illetékes hatóságok 30 km/h-ban maximálják a megengedett legnagyobb sebességet valamennyi osztrák városban azokon a helyszíneken, illetve útszakaszokon, ahol – vagy amelyek közelében – gyermekek megjelenésére fokozottan kell számítani (óvodák, iskolák, játszóterek, gyermek intézmények, gyermekorvosi rendelők, lakóparkok környékén stb,).

A 30 km/h sebességű zónák egyébként bevált gyakorlattá (best practice) váltak Európa-szerte, és számos városban nagy eredményességgel alkalmazzák (a fővárosok közül például Amsterdamban, Koppenhágában, Helsinkiben, de más nagyobb, illetve kisebb városokban is). Ausztriában is több helyen lehet példát találni korlátozott sebességű zónák bevezetésére, például Graz-ban, vagy Fürstenfeld-en, ahol csak a főutakon lehet 50 km/h-val haladni, arról letérve a megengedett legnagyobb sebességet már 30 km/h-ban határozták meg.

Az eddigi nemzetközitapasztalatok azt mutatják, hogy a 30 km/h-s zónákat kiépítő városokban, az érintett utakon a személysérüléses balesetek számának csökkenése akár a 20%-ot is elérheti. Mindezen túl az intézkedés jelentős környezetvédelmi előnyökkel is jár, mert a károsanyag kibocsátás és a zajterhelés csökkenése a minőségi életmódra, az egészséges életre, számos légúti, neurológiai és egyéb betegség elkerülésére ad lehetőséget.