Az elmúlt héten ismertettük a személysérüléses közúti balesetek 2018. évi alakulását a Központi Statisztikai Hivatal véglegesített adatai alapján. De hogyan is alakult hazánk baleseti helyzete az évtized forduló óta, figyelemmel a hatályos közlekedésbiztonsági programok előírásaira, célkitűzéseire is? Erről szól rövid, de lényegre törő értékelésünk.

Évtizedünk közúti közlekedésbiztonsági programját az Európai Bizottság 2010. július 22-én hagyta jóvá. A „Fejlődés egy európai közúti közlekedésbiztonsági térség irányába: a 2011-2020. közötti időszak közlekedésbiztonságára vonatkozó politikai irányvonalak” [COM(2010) 389 final] címmel kiadott uniós programban a Bizottság azt a nagyra törő célt tűzte ki, hogy 2010. és 2020. között 50%-kal csökkenjen a közúti áldozatok száma az Európai Uniót képező tagállamok területén.

A közösségi célkitűzést Magyarország is átvette, és a három éves nemzeti szintű Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramokban a Kormány, illetve azon belül a két szakminisztérium a főbb feladatokat ennek jegyében határozta, illetve határozza meg.

A közösségi és nemzeti célkitűzés teljesítésének folyamatát, a baleseti statisztikai adatok időarányos alakulását vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban a legfontosabb közlekedésbiztonsági mutató terén, a közúti balesetben meghalt személyek számában 2010. óta csökkenés történt, bár annak mértéke elmarad az időarányosan tervezettől, és a súlyosan sérült személyek száma is csökkent. De lássuk a részleteket!

A közúti közlekedésbiztonsági helyzeten belüli főbb baleseti trendek az alábbiak szerint alakultak.

– Évtizedünkben a közúti halálos áldozatok száma a 2010 évi 740 főről 2018-ban 629 főre csökkent. A 111 fővel kevesebb halálos áldozat a kilenc év viszonylatában összesen 15,0%-os csökkenésnek felel meg.

– Az évtizedforduló óta a személysérüléses közúti balesetek alakulását kismértékű, 2,8%-os növekedés jellemzi (2010-ben 16 308, 2018-ban 16 757 ilyen balesetet regisztráltak).

– A súlyosan sérült személyek számában ugyanebben az időszakban 3,1%-os csökkenés mérhető (5 671 fő helyett 5 496 fő).

– Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek terén az előző évtizedben megkezdődött kedvező trend tovább folytatódott, hiszen ezeknek a száma 2010 óta csaknem negyedével, 24,3%-kal csökkent (1 883-ról 1 425 balesetre).

– Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a 2010. évi 11,5%-ról 2018-ban 8,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy amíg 2010-ben átlagosan számítva minden nyolcadik-kilencedik, addig tavaly minden tizenkettedik személysérüléses közúti balesetet okozott ittas személy.

– Végezetül kifejezetten kedvező folyamat jellemzi a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok számának alakulását, bár megjegyzendő, hogy ezen a területen még csak az előzetes adatok állnak rendelkezésre. Eszerint az elmúlt nyolc évben a gyermek áldozatok száma kevesebb, mint egyharmadára (!) esett vissza (amíg 2010-ben 20 gyermek, addig tavaly 6 gyermek vesztette életét közúti balesetben). Ilyen alacsony gyermek áldozatszámot a hazai baleseti statisztikai rendszer történetében még soha nem mértek!