A sebességellenőrzés a közúti ellenőrzések leggyakrabban alkalmazott formája kontinensünkön, amely jól tükrözi azt a tényt, hogy a gyorshajtás a közutak „legfőbb gyilkosa”. Napjainkban egyre több európai ország rendőrsége alkalmazza a mozgás közbeni sebességellenőrzést, amely különösen hatékony eszköz a szabályszegések felderítése, a közúti balesetek és a sérülések (halálesetek) számának visszaszorítása terén.

A beépített sebességmérővel rendelkező, általában civil jellegű és nagy teljesítményű személygépkocsik, illetve motorkerékpárok gyakorlatilag beleolvadnak a környezetükbe, rendőri jellegük nem, vagy csak nehezen észlelhető, így alkalmasak a „rejtett” sebességmérésre.

A rejtett ellenőrzési módszer Európa-szerte széleskörűen alkalmazott gyakorlata a közúti ellenőrzéseknek. Ennek alapvető oka, hogy a gyorshajtások visszaszorítása mindenhol prioritást élvez a közlekedésbiztonsági intézkedések sorában. Alapgondolata, hogy a megengedett sebesség-értékeket mindenhol, mindenkor és minden körülmények között meg kell tartani, s nem csak ott, ahol azt éppen ellenőrzik.

A menet közbeni sebességellenőrzési módszert Franciaországban is alkalmazzák. Az autoszektor.hu arról számolt be, hogy a francia kormány közzétette a menet közbeni sebességmérések első eredményeit. Eszerint 2018. április 23. óta a Párizstól nyugatra fekvő Eure régió, valamint a szomszédos tengerparti Szajna vidék, azaz Seine-Maritime régiót követően szeptemberben Normandia  területére is kiterjesztették a menet közbeni sebességmérést. Az éles tesztben összesen 26 speciális közúti ellenőrző jármű vesz részt. Az elmúlt év szeptembere óta eltelt időszakban a francia közúti ellenőrző hatóságok a rejtett sebességellenőrzés módszerével 2 248 szabályszegést rögzítettek. A jogértések közül 1 873 esetben szabtak ki pénzbírságot a megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt, a bírságok átlagos összege 135 euró volt.

Ismertté vált az is, hogy a kormányzat elégedett a menet közbeni sebességellenőrzés módszerének eddigi eredményeivel, ezért 2020-ig további 257 db speciálisan felszerelt járművet állít szolgálatba a közúti forgalom felügyelete céljából a többi francia régióban is.

Háttér

A civil jellegű rendőri személygépkocsikba és motorkerékpárokba szerelt kisméretű kamerákat, video-tachográfokat, és egyéb eszközöket az Európai Unió számos tagállamában nagy eredményességgel alkalmazzák (Ausztria, Németország, Benelux országok, Szlovénia, Finnország stb.). A 90-es évektől különösen a Provida típusú video-tachográf készülékek terjedtek el, de a gyakorlatból más gyártmányok is ismertek. Ennek a mérési módszernek az alkalmazásakor a többi jármű sorában haladó, mérőeszközzel és kamerával szerelt civil megjelenésű, ám rendőri személygépkocsi (vagy motorkerékpár) gyakorlatilag észrevehetetlen a többi közlekedő részéről. Az általában nagy teljesítményű motorral szerelt személygépkocsik, ill. motorkerékpárok sebességellenőrzésre (az adott eszköztől függően pillanatnyi, vagy átlagsebesség mérésére), továbbá más, mozgás közben elkövetett, dinamikus szabályszegések rögzítésére alkalmasak. A jármű rendőri mivolta már csak a szabályszegés (gyorshajtás, sorozatos sávváltás, jobbról előzés, leállósávon haladás stb.) észlelését és rögzítését követően, a leállítás, vagy a gyorsforgalmi útról történő kivezetés kezdeményezésekor válik nyilvánvalóvá.

Ez az ellenőrzési módszer a rejtettség, a járművezető azonnali tettenérése és szankcionálása, valamint az átlag feletti visszatartó hatása miatt rendkívül hatékony. Az ilyen eszközzel szerelt járművekkel a gyorshajtáson túl olyan dinamikus, azaz mozgás közben elkövetett szabályszegések is felderíthetők, melyek más módszerekkel aligha lehetségesek. A legkorszerűbb eszközök azonos, illetve ellentétes irányban haladva is képesek a jogsértések rögzítésére. Számos EU tagállam közúti közlekedési szabályai még azt is lehetővé teszik (Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Finnországban stb.), hogy a sebességmérő eszközzel felszerelt rendőrségi járművek az azonos haladási sebességet igénylő úgynevezett „követő típusú” sebességmérés során a megkülönböztető jelzés használata nélkül is túllépjék a megengedett sebességhatárokat, azzal a kitétellel, hogy ez nem járhat a többi közlekedő biztonságának veszélyeztetésével.

A menet közbeni sebességmérés Magyarországon is alkalmazott módszer. A kezdetek 1998-ra nyúlnak vissza, amikor a rendőrség részére akkoriban átadott Opel Astra személygépkocsik közül 20 db civil megjelenésű járműbe Gesig Travimo követő üzemű sebességmérő készüléket építettek. Ezt követően a lézeres technika is megjelent, a Fámalézer gépkocsiba szerelt változata Muvitas névre hallgatott. Jelenleg a rendőrség 25 db, menet közbeni ellenőrzésre is hitelesített lézeres közúti sebességmérőt használ az erre a feladatra alkalmas civil jellegű, de mobil megkülönböztető jelzéssel felszerelt szolgálati gépkocsikban.