A Századvég Politikai Iskola Alapítvány (továbbiakban: Századvég) néhány héttel ezelőtt egy szakpolitikai tanulmányt készített „Rendvédelem és Közbiztonság” címmel. A kutatás egyéb témakörök mellett közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre is kitért. A tanulmány készítése keretében a Századvég közvélemény-kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében 2018. október 17. és 26. között, mely során 800 fő, véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdeztek meg az úgynevezett CATI-módszerrel. A megkérdezettek 800 fős mintájának összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

A novemberben megjelent elemzés a 3.5. fejezetében foglalkozik a megkérdezettek álláspontjáról a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatban (a fejezet címe: „A közutak közlekedésbiztonságával kapcsolatos lakossági attitűd, és a lakosság véleménye a közlekedésbiztonsági helyzetről).

A kutatás során a megkérdezetteknek összesen nyolc különböző kérdést tettek fel. A cikkben található adatok és főbb megállapítások a Századvég említett szakpolitikai tanulmányából lettek kiemelve.

Az első kérdés: „Kérem, értékelje általánosságban az ország közlekedésbiztonságát 1-től 5-ig úgy, ahogy az iskolában szokás!

Az első kérdésnél a megkérdezettek 52,6%-a (azaz minden második személy) közepesnek ítélte meg hazánk közúti közlekedésbiztonsági helyzetét. Jónak értékelte az érintettek 17,6%-a, míg elégségesnek a 20,6%-a. Meg kell jegyezni, hogy az elégtelenre vagy elégségesre értékelők többen voltak, mint azok, akik a „jó”, illetve a „kiváló” opciókat választották. A nők és a férfiak értékei között jelentős eltérések nem voltak. Az átlagosnál kedvezőbbnek tartják hazánk közlekedésbiztonságát a 18-29 év közöttiek és a 60 év felettiek, míg a végzettség szerinti vizsgálatnál a kedvezőtlen minősítések alapvetően a magasabb végzettséggel rendelkezőket jellemezték.

A kérdések ütköztetése során – logikus módon – azt lehetett tapasztalni, hogy minél alacsonyabb értéket adott a válaszadó a közlekedésbiztonságra, annál inkább szükségesnek tartotta a fokozottabb ellenőrzést a közutakon. Minél többször tapasztalt egy adott személy gyorshajtást, annál pesszimistábban gondolkodott a közlekedésbiztonságról. Hasonló összefüggést lehetett annak kapcsán is megfigyelni, ha a megkérdezett tapasztalta már a leszorítást az autópályán.

Második kérdés: „Ön szerint szükség lenne a közutak forgalmának fokozottabb felügyeletére (pl. több közúti ellenőrzés, sebességmérés) a közlekedésbiztonság javítása érdekében?”

Fontos megállapítás, hogy szinte minden válaszadó valamilyen szinten szükségesnek tartotta a közúti ellenőrzések jelenleginél fokozottabb végrehajtását. A nők, valamint korcsoport szerint a 60 évnél idősebbek nagyobb arányban adtak ilyen választ, míg a 18-29 év közöttiek, illetve – munkaerő-piaci státusz alapján – a munkanélküliek és segélyből élők esetében lehetett alacsonyabb értékeket mérni. Érdekesség, hogy az iskolázottság szerint a nyolc osztály végzettséggel rendelkezők tartották a leginkább szükségesnek a fokozottabb ellenőrzést, míg a vagyoni helyzet alapján a legkevésbé tehetősek nagyobb arányban ellenezték a forgalom fokozottabb felügyeletét.

A 2-es kérdésnek más kérdésekkel való összevetése azt mutatta, hogy minél többször szembesült a megkérdezett gyorshajtással, annál inkább szükségét érezte a fokozott ellenőrzésnek. Akik azt tapasztalták, hogy a járművezetők direkt lassítanak a sebességmérő kamerák előtt, azok inkább támogatták a fokozottabb ellenőrzést. Hasonló trend volt tapasztalható azoknál, akik nagyon veszélyesnek tartották a mobiltelefon használata közbeni vezetést.

Harmadik kérdés: „Ön szerint mennyire gyakori a megengedettnél nagyobb sebességgel való haladás (gyorshajtás) a magyar utakon?

A válaszadók véleménye szerint a gyorshajtás rendkívül elterjedt jelenség (szabályszegés) a hazai utakon. A megkérdezettek 60,7%-a adott „nagyon gyakori”, míg 34,4%-a „inkább gyakori” választ, és csak 5% alatti volt azok aránya, akik kevésbé tartják a gyorshajtást elterjedt jelenségnek.

A nők nagyobb arányban tapasztalták gyakorinak a sebességtúllépéseket, mint a férfiak. A kérdések ütköztetésénél azt lehetett tapasztalni, hogy minél többször utazott valaki személygépkocsival, annál súlyosabb problémának nevezte a gyorshajtást.

Negyedik kérdés: „Szokott Ön gépjárművel közlekedni?”

A felmérés során a Századvég munkatársai nagyon kevés olyan válaszadóval találkoztak, akik ne közlekednének személygépkocsival. Az érintettek 57%-a rendszeresen, 32,1%-a pedig ritkábban használnak személygépkocsit a közlekedésük során, míg „nem” választ 10,9% adott.

A korcsoport szerinti bontásból kiderül, hogy legkevésbé a 18-29 év közöttiek (fiatal felnőttek), valamint a 60 év felettiek utaznak személygépkocsival. Érdekes képet mutat a területi bontás: a kelet-magyarországi megkérdezettek mintegy 20%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem közlekednek személygépkocsival – ami az országos átlag kétszerese!