Előreláthatóan betiltják az Európai Unióban a benzines és dízel autókat, a kérdés csak annyi, hogy ezt mikor teszik meg. Emiatt ülésezett a napokban az Európai Bizottság. A német Auto Zeitung autós magazin értesülései szerint az EU Bizottság az eddig tervezettnél jóval korábbi tiltási dátumot szeretne. Mindez a brüsszeli hatóság hivatalos leveléből származik: “A következő hónapokban a Bizottság áttekinti, hogy mire van szükség a közlekedési ágazatban ahhoz, hogy 2050-ig hozzájárulhasson az éghajlat semlegességéhez, és hogy a belső égésű motorral rendelkező autók kereskedelmi tilalmát mely időponttól vezessék be. ” Szakértők szerint legalább hat hónapnak kell eltelnie, mire a Bizottság részletes javaslatot nyújt be. Maga a Bizottság nem adhatja ki a belsőégésű motorok kereskedelmi tilalmát, csupán ajánlást ad a tagállamoknak.

Viszont a tagállamok nagyon is nyitotttak a benzines és dízelmotorú autók tiltására. Főképp azon országok, amelyek csatlakoztak a 2015-ös klímaegyezményhez, és az azokban vállaltak kötik őket. Több ország csatlakozott a ZEV Alliance nevű szövetségbe (ZEV: Zero Emissiopn Vehicle): a szervezet tagjainak már van egy konkrét ütemterve a benzin- és dízelüzemű járművek. A ZEV szövetség azt tűzte célul, hogy legkésőbb 2050-ig betilt minden olyan közlekedési eszközt, amely károsanyagot bocsát ki – csak a ZEV-járművek maradhatnak az utakon.

Azonban a 2050-es dátum nagyon távoli, sokan kívánnak radikálisabb lépéseket. Például Nagy-Britanniában a belső égésű motorral szerelt autók kereskedelmét legkésőbb 2035-ig be kell tiltani – öt évvel korábban, mint ahogy korábban tervezték, ugyanis a legutóbbi dátum még 2040 volt. A kormány szerint a hibrid járműveket is érinti az új határidő, hiszen rendelkeznek benzines vagy dízelmotorral. A határidő előrehozását azzal is indokolják, hogy a szigetországban az új autóeladások 90 százalékát még mindig a dízelek és a benzinüzemű járművek teszik ki.

A skótok még szigorúbban veszik: 2032-től már nem szabad benzines vagy dízel új autókat forgalmazni. Párhuzamosan a skót kormány elkötelezte magát az elektromos autók töltési infrastruktúrájának kibővítése mellett, a terveik szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy az ország 2045-re klímasemleges legyen. Írország a benzinüzemű és dízel új gépjárművek kereskedelmi tilalmát még korábbra, 2030-ra tervezi. Ott ráadásul azzal tetézik a döntést, hogy 2045-től nem lehet forgalomban tartani belső égésű motorral szerelt járművet: tehát nem csak újat nem lehet eladni, a meglévőket sem lehet tovább használni. Az ír tervek az elektromobilitás terjedésének az elősegítésére előírja, hogy 2025-re minden új építésű épületben legalább egy töltőállomásnak rendelkezésre kell állnia: 10 parkolóhelyenként legyen egy.

Több más európai ország is a már kézzelfoghatóan közeli 2030-ban gondolkozik, mint tiltási évszám. Így van ez Dániában is: a tisztán belsőégésű motorral hajtott járművek értékesítését 2030-tól kívánják tiltani, és ezt már 2018-ban bejelentette Lars Løkke Rasmussen volt miniszterelnök. A dánok engednek egy menekülőutat a gyártóknak és az állampolgároknak: a hibrid autók piacon maradhatnak. A dán miniszterelnök elképzelése szerint 2035-re Dániában minden új autónak károsanyagkibocsátás-mentesnek kell lennie: hogy ezt miképp oldják meg, az a gyártók feladata.

Sokkal gyorsabban halad előre Norvégia: ott már 2025-ben le kell állítani a benzin- és dízelüzemű autókat, általános tilalmat mondanak ki a belsőégésű motorokra. A beígért szabályozók és az elektromobilitás infrastruktúrájának az előrehaladott fejlesztése meg is hozta a hatását, a skandináv országban az újonnan regisztrált járművek 50 százaléka már elektromos autó. Svédországban nem ennyire szigorú: ott is 2030-tól tervezik bevezetni az új benzines és dízel autókat kereskedelmi tilalmát. Igaz Stefan Löfven miniszterelnök felszólalt a belső égésű motorok általános tilalma mellett, tehát még messze nem lezárt a téma ott sem.

Az új benzines és dízel járművek kereskedelmi forgalomba hozatalának a tervezett tiltási ideje országonként