A mindennap rutinszerűen elkövetett vezetési hibák hátterében több tényező áll: a KRESZ hiányos ismerete, vezetési gyakorlatlanság, a vezetett jármű (és annak képességeinek, viselkedésének) a hiányos ismerete, kényelmes gondolkozás/viselkedés, rossz beidegződések/tévismeretek. Naponta autózva városi, országúti és autópálya környezetben minden vezető észrevesz különféle szabálytalan-, vagy a közlekedés többi résztvevője számára megtévesztő viselkedést, amely a fenti okokból is fakad.

Mivel a közlekedés a bizalmi elvre épül, amely szigorúan véve azt jelenti, hogy minden közlekedő betartja a szabályokat, ez az elv biztosít elméletileg egy kiszámíthatóságot. E szerint vezetés közben a szabályokat, az autó viselkedését és az adott útvonalat ismerő sofőr fel tudja mérni az adott útszakaszon előforduló veszélyhelyzetek lehetőségét, azokra fel tud készülni, mindezt úgy, hogy mindez kevesebb figyelmet igényel, mint egy szabályokat nem tartalmazó rendszerben. Így a vezetés is kevésbé fárasztó, hiszen a szabálytisztelő magatartást feltételezzük a közlekedés többi résztvevőjéről: tehát például egy főúton végighaladva nem kell minden sarkon fékezni és meggyőződni arról, hogy szabad az út.

Azonban a mindennapi közlekedésben elég magas a bizonytalansági tényező. Ez a szabályok ismeretével, betartásával, valamint a vezetési tudás fejlesztésével csökkenthető. Ez minden vezető saját felelőssége, amellyel magáért és a közösségért is tesz. Felsorolunk néhány példát a napi életből, amelyeket leírva aki magára ismer, és eddig nem gondolta, hogy nem szerencsés az említett vezetési hibás gyakorlat, az változtathat a vezetési szokásain.

1. Kanyarodáskor a kanyarodás irányával ellenkező oldalra való túlzott kihúzódás

– várt előny: jobb ívvétel, kényelmesebb befordulás 

– okozott veszély:  a jármű mozgása ellentétes az irányjelzővel jelzett szándékkal, ez megzavarhatja a  mögöttes haladókat. Ha a forgalmi sáv elhagyásával is jár akkor a szemből jövőket, vagy párhuzamos közlekedés esetén a másik sávban haladókat fékezésre-, vagy irányváltásra kényszeríti

– megoldás: szűk íven való fordulás gyakorlása, hogy a vezető ne érezze az igényét a széles ívvételnek. Ha az autó méretei, fordulóköre az adott kanyarodási helyen fizikailag nem teszi lehetővé a szűk íven való fordulást, akkor a kihúzódás előtt meg kell győződni arról, hogy ez a manőver senkit nem zavar vagy veszélyeztet. Ha igen, akkor lehúzódva meg kell várni, hogy forgalommentes legyen az útszakasz.

2. Irányjelző nem használat sávváltáskor vagy kanyarodáskor

– várt előny: kényelem, meglepetés 

– okozott veszély: a közlekedés többi résztvevője nem számít a manőverre, ami vészreakciót válthat ki belőlük (vészfékezés, kormányzási korrekció), illetve kanyarodáskor a lassítás oka nem értelmezhető a mögöttes forgalom számára, ami ráfutást okozhat 

– megoldás: használni kell az irányjelzőt

3. Irányjelző nem használat előzéskor

– várt előny: nincs 

– okozott veszély: az előzni szándékozó vezető nem egyértelmüsíti a szándékát. Így jobban fennáll a lehetősége, hogy a mögötte jövő előzésbe kezd, vagy az előzni szándékozott jármű nem segíti az előzést. A szembe jövő forgalom résztvevői számára is az előzéskor folyamatosan működtetett irányjelző egyértelmüsíti, hogy milyen manőverről van szó. Éjszakai környezetben, rossz látási viszonyok között, vagy enyhén ívelt útszakaszon igen félrevezető az index használata nélkül előző jármű.  

– megoldás: használni kell az irányjelzőt.

4. Lassú gurulás a városi forgalomban, tilos jelzésnél felzárkózáskor

– várt előny: üzemanyag megtakarítás, kényelem   

– okozott veszély: a mozgó jármű figyelmet igényel úgy a vezetője, mint a környező forgalmi résztvevők részéről. Tehát amíg a jármű nincs nyugalomban, addig foglalkoztatja a vezetőjét és a környezetét is, ezzel feleslegesen „használja” a résztvevők figyelmét, észrevétlen fárasztja őket. Nincs két egyforma dinamikával guruló jármű, így a kényelmesen guruló autó mögötti forgalmi résztvevők vagy fékezgetnek, vagy kis gázadásokkal tartják az előttük menő által diktált sebességet. Ez folyamatos odafigyelést igényel, a lassulás dinamikája, a megállás pillanata nehezebben kiszámítható, könnyen előfordul ráfutásos baleset. Emellett az elnyúló sor, mivel több helyet igényel, kiszorít mögöttes haladókat, akik a zöld jelzésen ezáltal nem férnek át, így lassul a forgalom, illetve beszorulhatnak a kereszteződésbe, mert jogosan úgy ítélték meg, hogy átjutnak egy adott kereszteződésen. A kereszteződésben ragadva balesetveszélyes helyzetbe kerülnek, forgalmi fennakadást okoznak, és szabályszegésbe is sodródnak.   

– megoldás: a tilos jelzésnél, vagy úttorkolatnál, elágazásnál feltorlódó sorhoz való ritmusos felzárkózás.

5. Országúti környezetben bal kanyar esetén az ív levágása a szembe jövő sáv használatával

– vélt előny: nagyobb kanyarsebesség, biztonságérzet 

– okozott veszély: ütközési lehetőség a szembe jövő forgalommal, a szembe jövő forgalom veszélyeztetése. Saját sávba való visszakényszerülés (jönnek szemből) esetén  a jármű fölötti uralom elvesztése.

– megoldás: az adott útviszonyoknak megfelelő kanyarsebesség választása, amellyel biztonságosan követhető az ív az adott forgalmi sáv elhagyása nélkül. A saját forgalmi sávban való haladás a vezető számára biztonsági tartalékot is nyújt. Ha valaki bizonytalan, akkor vezetéstechnikai tréningeken kiismerheti a saját- és autója képességeit.

6. Indokolatlanul lassú haladás

– vélt előny: kényelem, biztonság, lehetőség a figyelemmegosztásra (például címkereséskor)   

– okozott veszély: a mögöttes forgalom feltorlódik, a mögöttes forgalmat az indokolatlanul lassan haladó jármű előzésre (amely a legveszélyesebb manőver) kényszeríti. A forgalom többi résztvevőjének megzavarása, hiszen nem feltétlenül tudják megítélni a lassan haladó szándékát.   

– megoldás: az adott úszakaszon megengedett (vagy azt közelítő), az útviszonyoknak is megfelelő, a forgalom ritmusának is megfelelő sebesség használata. Parkolóhely kereséskor irányjelző folyamatos használata, címkeresés esetén a mögöttes forgalom félrehúzódással történő elengedése.

7. Egyirányú utcából való le- vagy kikanyarodás a kanyarodás irányának ellenoldaláról:

– vélt előny: kényelmesebb ívvétel 

– okozott veszély: egyirányú utcából való le-, vagy kikanyarodáskor a járművel a kanyarodás irányával megegyező oldalra kell húzódni. Az ezzel ellentétes járműmozgás megzavarja a mögöttes forgalmat: akadályozhatja a tovább haladást (a kanyarodni kívánó autó elfoglalja az útszélességet), akadályozhatja az ellenkező irányba történő kikanyarodást, rossz helyzetfelmérést okozhat a mögöttes haladóknak, akik félreértelmezve  a helyzetet pont a kanyarodási irány oldaláról kívánják kikerülni a kanyarodáshoz készülő autót: különösen egynyomvonalú járműveket vezetőkre veszélyes ez a kanyarodási gyakorlat, hiszen a motorkerékpárok, kerékpárok szűkebb helyen elférnek, vezetőik ezt igyekeznek kihasználni.

– megoldás: be kell tartani a KRESZ-t

8. Utcából-, felhajtóból való kitolatás

– vélt előny: időnyereség 

– okozott veszély: az adott útszakasz forgalma, amelyre a kitolatást végzi az autós, nem számít ilyen manővert végző járműre. Lehajtók- felhajtók esetén bár jobban látható a szabálytalanul tolató, ellenben nagyobbak a sebességek. Utcatorkolatból kitolatást végzők rendszerint az oda befordulni szándékozók ívét használják, ez tovább csökkenti a forgalmi résztvevők manőverezési lehetőségeit és reakcióidejét. Különösen igaz ez egyirányú utcából való kitolatás esetén.   

– megoldás: kerülni kell az ilyen manővert

Rövid hiba felsorolásunkat a napi közlekedés példái alapján állítottuk össze. Ha Önöknek ezeken felül is feltűnnek rossz vezetési szokások, kérjük Facebook oldalunkon jelezzék nekünk, illetve ezáltal a többi vezetőnek is.