Léteznek olyan „hívószavak”, amelyeket hallva az ember azonnal, szinte ösztönből cselekszik. Ez egyrészt jó, mert rutinná válnak sokszor fontos dolgok, amelyek alkalmazása előtt nem kell morfondírozni, így nem folyik el a drága idő akkor, amikor cselekedni kéne. A gond akkor van, ha a beidegződött cselekvés nem a legjobb megoldás, vagy esetleg rossz is. Illetve, ha a rutinválasz megcselekvése után elmarad az aktív eseménykövetés, mert nagyon ritka az állandó helyzet, és különösképpen igaz ez a közlekedésre, amely egy folyamatosan és dinamikusan változó környezetet jelent a benne résztvevőknek. Vegyük át újra a ködben való vezetés kívánta megoldásokat, de a fonákjáról, tehát mit ne tegyünk a ködben?

1. Ne vegyük félvállról, ne tegyünk úgy, mintha a körülmények ideálisak lennének. Tehát fokozott figyelemmel kell vezetni, felkészülve arra, hogy a köd nem homogén. Tehát, ha a körülményekhez képest jó is a látótávolsság, akár maradhat a normál utazótempó, de akkor is cselekvésre készen figyelni kell, mert belefuthat a kocsi sűrűbb ködfoltokba, például völgy alján, erdős-ligetes terület mellett.
2. Ne reagáljuk túl! Tehát amint felkapcsolódik a fejben a „KÖD” hívószó, nem kell azonnal a felére-negyedére csökkenteni a sebességet és felkapcsolni minden lámpát az autón, amit találunk. A köd milyenségének megfelelő legyen a válaszunk, úgy a sebesség megválasztásakor, mint a világítóeszközök alkalmazásakor. A döntést a látótávolság függvényében kell meghoznunk. Ha alig látni az előttünk normál követési távolság körülbelül háromszoros távolságában haladót, akkor biztos kell a hátsó ködlámpa, ha túl „hirtelen” bukkannak fel a szemből jövők, akkor a láthatóságért az elsőket is érdemes felcsavarni.
3. Az autó indításakor automatikusan felkapcsolódó nappali fénnyel szerelt kocsiknál ne bízzuk a lámpaautomatikára a tompított fény kapcsolását. Ilyen kocsit vezetve a „KÖD” hívószó felvillanásakor kapcsoljuk be a tompított fényt, hogy a hátsó helyzetjelzőket aktiváljuk. Első-hátsó világítás nélkül ne vezessünk enyhe ködben sem!
4. Annyira ne bízzunk a reflexeinkben, vagy az autó vezetéstámogató rendszereiben, hogy ködben kis követési távolsággal haladjunk az előttünk menő után. Indokolt a nagyobb követési távolság tartása lakott területen kívül, pont a fent említett jelenség, tehát a köd inhomogenitása miatt.
5. Többsávos, gyér forgalmú útszakaszokon, elsősorban lakott területen kívül köd-üzemmódban, tehát lelassítva, ne „nyaraljunk” a belső sávban. Ilyen helyzetben különösképpen fontos a „jobbra tarts” szabály betartása, ha üres a külső sáv, illetve, ha hasonló sebességgel halad. Jöhet hátulról vagy a gyakorlottsága-, vagy a vakmerősége miatt, vagy az aktív sebesség-sávtartó-távolságtartó automatikában való bizalma miatt gyorsabb autós, aki nem feltétlenül számít egy hozzá képest jelentősen lassúbb autó felbukkanására maga előtt (mikor üres, illetve alig használt a külső sáv).
6. Városi környezetben ne tegyünk úgy, mintha a ködbe fojtott rónán lennénk. Nem muszáj azonnal karácsonyfát csinálni a kocsiból az összes ködlámpa felkapcsolásával. A látótávolság, a láthatóság felmérése után döntsünk a ködlámpák alkalmazásáról, azt is mérlegelve, hogy milyen forgalomsűrűségre és haladási tempóra számíthatunk.
7. Városi dugóban, vagy kocsisorhoz, konvojhoz felzárkózva ne égessük feleslegesen a ködlámpákat, mert az zavarhatja az előttünk, vagy mögöttünk állót. Nagy ködben, lakott területen kívül, elég, ha a kocsisor hátsó 3-5 autója hagyja felkapcsolva a ködzárófényt. Mikor a sor elindul, és a tömeg „feloszlik”, megnőnek a követési távolságok és a láthatóság továbbra is rossz, akkor a helyzethez alkalmazkodva újra felkapcsolhatók a ködlámpák. Az irányjelzőt is az alkalomhoz illően használjuk, tegyük ezt a ködfényekkel is (mert ha indexelünk, például egy sávváltás miatt, akkor sem hagyjuk úgy hazáig).
8. Elsősorban lakott területen kívül, autópálya-, vagy gyorsforgalmi út-, vagy országút lehajtóknál álló, vagy cammogó kocsisort utolérve ne tapadjunk az előttünk lévőre. Ködben indokolt nagyobb térközt hagyni álló-, vagy nagyon lassú kocsisor esetén is az utolsó 3-5 autónak. Így, ha sajnálatos módon valaki későn észleli a sort és beleszalad, mérsékelhetjük a balesetben érintett autók számát és a saját autó sérülésének a súlyosságát is.
9. Ne viselkedjünk türelmetlenül, aki hajlamos a virtuskodásra, az is tegye félre ezt a viselkedésmódot, mert ködben nem csak a láthatóság és a látótávolság csökkenése rontja a vezetési feltételeket. A köddel velejár a síkosabb út, ami miatt megnőnek a féktávok, csökken a kanyarsebesség, hirtelen manőverek végrehajtása közben nő a stabilitásvesztés esélye. Az ügyesebbek segítség a tapasztalatlanabb-bizonytalan sofőröket, akik meg lehetnek ijedve a nehezebb körülményektől. Nem kell őket tovább stresszelni.
10. Ne hagyjuk mocskosan a szélvédőt és a lámpákat. A köd jelentette rossz látási viszonyok között minden apró dolog számít ami tovább ronthatja a látótávolságot és a láthatóságot. Célhoz érve ne legyünk restek letörölni a bekoszolódott lámpákat.