Egyes országokban a karácsonyi időszak elképzelhetetlen forralt bor nélkül. Napjainkban különösen a német nyelvterületen népszerű a „glühwein”, de a forralt bor hazánkban is nagy népszerűségnek rövend. A fűszeres, téli, meleg italok receptje, elkészítési módja gyakran eltér. Németországban többnyire vörös borból, míg Észak-Olaszországban inkább fehér borból készül. Ausztriában és Magyarországon már kevésbé válogatósak” a borkedvelő emberek, vörös és fehér borból egyaránt készítik ezt a téli „lélekmelegítő” italt, de vannak olyanok is, akik a rozéboros változatra teszik le az esküt.

Hazánkban nem csak a Karácsony előtti vásárokra és a szilveszteri időszakra korlátozódik a forralt bor fogyasztása, hanem azt gyakorlatilag a hideg téli hetekben, hónapokban mindvégig fogyasztják. Fontos azonban tudni, hogy a forralt bor fogyasztása és a biztonságos járművezetés össze nem férhető fogalmak, ezért azt tanácsoljunk: soha ne vezessen járművet, ha előzetesen forralt bort ivott!

Sokakban él a tévhit, mely szerint a forralt bor alkoholtartalma alacsony, hiszen a bor hígítva van, továbbá melegítés hatására az alkohol jelentős része el is távozik az italból, és ezért fogyasztása után nyugodtan lehet volán mögé ülni, vagy kerékpározni. Ezzel szemben a valóság egészen más!

A forralt borok alkoholtartalma általában 7% és 10% között változik, mely megegyezik egy-egy erősebb, például belga típusú sör alkoholtartalmával. A hideg sörrel szemben ugyanakkor a forralt bor meleg, ráadásul cukrot is tartalmaz. A cukortartalmú alkoholos italokról pedig tudni kell, hogy gyorsabban szívódik fel az emberi szervezetben, s könnyebben is emészthető. A forralt borból származó alkohol egy részét már a száj- és gyomornyálkahártyán keresztül is felveszi a szervezet, ezáltal az alkohol gyorsabban fejti ki a hatását, mint más szeszesital (pl. hagyományos bor, vagy sör) fogyasztását követően.

A forralt bor legáltalánosabb receptje az, hogy borhoz némi vizet öntünk, s azt fahéjjal, szegfűszeggel, narancshéjjal, cukorral (és esetleg más egzotikus fűszerrel) ízesítjük. A klasszikus szokás szerint a bort egyáltalán nem szabad felforralni, hanem csak lassú, vagy közepes tűzön melegíteni – így az ital élvezhetőbb lesz és az alkohol sem párolog el az italból.

Az előzőekre tekintettel nem lehet kétséges, hogy a forralt bor fogyasztása növeli a véralkohol koncentrációját, ezáltal közúton való közlekedés esetén a baleseti kockázat jelentősen megemelkedik.

Egy általános példát alapul véve: egy 80 kg tömegű férfinak mintegy 2,5 órára, egy 60 kg tömegű hölgynek pedig több mint 3 órára van szüksége ahhoz, hogy szervezete egy pohárnyi (2,5 dl) forralt borból származó alkoholt lebontson. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a példa általános, ezért nem mindenkire, illetve minden esetre igaz. Az alkohol hatása, valamint lebonthatósága mindig függ az ital jellegétől, a forralt bor – többnyire nem ismert – alkohol- és cukortartalmától, valamint fogyasztója nemétől, testsúlyától, előzetes étkezésétől, továbbá az olyan fontos tényezőktől, mint az egészségi állapot, a fáradtság, aktuális mentális, pszichés helyzet stb.

Tanácsunk ezért: soha ne vegyen részt járművel a közúti forgalomban, ha előzetesen – az év végi vásárokon, partikon, vagy a téli hónapokban az otthon melegében bármikor – forralt bort fogyasztott! Ha ennek eleget tett, akkor további javaslatunk, hogy forralt bort is csak mértékkel igyon, és lehetőleg füles bögréből, ahogy azt az ókori rómaiak is tették.