Az autójavító ipar számára nem ismeretlen az utasterek fertőtlenítésének igénye. Hiszen miért pont az autóba ne lennének kórokozók és allergének, mint az atka, a penész, és a bacilusok, a vírusok? A fokozott jelenlétük a légkondícionálók elterjedésével lett általános, ugyanis az ilyen berendezések utastéri hőcserélőjén lecsapódik a levegő páratartalma. Így a szellőzőrendszerben egy nedves közeg alakul ki, ami megfogja a port, szennyeződést, majd ebbe a rétegbe meg tudnak telepedni a mikroorganizmusok. Ezt az autóhasználó úgy veszi észre, hogy elsősorban bekapcsolás után rossz szagú levegőt fúj a szellőzőrendszer.

Az ilyen jelenségek megszüntetésére dolgozott ki az autóipar többféle megoldást, hogy ne kelljen a szellőzőrendszert szétszedni, és átmosni, hanem éves karbantartásként megelőzhető, vagy elhárítható legyen a szagosodás. A szétszerelésmentes módszerek alapja, hogy a szellőzőrendszerbe, így a hőcserélőre is bejuttatnak különféle csíraölő-, fertőtlenítő hatású vegyszereket. A módszerek közül több nem szorítkozik csak a szellőzőrendszerre, hanem a teljes utasteret érinti, így „mellékhatásként” ott is elvégzik a fertőtlenítést.

És ez utóbbi az a hatás, amely most a járvány kapcsán érdekessé teszi ezeket a tisztító módszereket. Tehát a csak a szellőzőrendszert kezelő módszerek, mint például a hosszú csővel ellátott fertőtlenítő hab-befúvó spray-k, vagy a gőzbefúvás csak részleges eredménnyel jár, elsődlegesen a légkondicionáló okozta fertőzésveszély és kellemetlen szag mentesítésére felelnek meg. Most számunkra azok az érdekesek, amelyek a teljes utasteret kezelik.

A teljes utastér fertőtlenítésére szolgáló módszerek egy részét tehát a légkondícionáló karbantartás okán fejlesztették ki, de vannak olyanok, amelyeket az utastérbe előrforduló egyéb biológiai jellegű szennyeződések okozta szaghatások elhárítására fejlesztettek ki: kiömlött ital, állatszállítás, dohányzás. A két módszercsoport között jelentős az átfedés, illetve átjárhatóság.

Az utastér fertőtlenítő módszerek közül az egyik házilag is alkalmazható. Erre lehetőséget a ma már boltokban kapható, egyszeri használatra szánt légkondicionáló fertőtlenítő szerek adnak. Ebből is akad olyan, amely a szellőzőrendszerre koncentrál, mert be kell fújni a légcsatornákba, illetve a pollenszűrő mögé kell tenni. Esetünkben most azt érdemes keresni, ami amúgy a lekönnyebben használható: egy spray, amelynek a szelepe kiakasztható, elég betenni az utastérbe, rácsukni az ajtót és hagyni, hogy kifújja a tartalmát.

Persze nem ilyen egyszerű a feladat, pár dologra figyelni kell. Egyrészt ki kell takarítani a kocsit, porszívózni és letörölni a kárpitokat. Mindezt azért, hogy ne a por vegye fel a vegyszert, illetve abban megtapadva túl sok ne maradjon az autó használata közbeni későbbi időkre. Az utastérbe teendő spray alkalmazása esetén a motor beindítása után a szellőztető rendszert belső keringetésre kell állítani, majd a legalacsonyabbra állítani a hőfokot manuális módon, és a ventillátort a legmagasabb fokozatra kapcsolni.

A flakon berakható például a hátsó ülés elé a padlóra helyezve, vagy a könyöklóre, vigyázva, hogy közvetlenül ne fújjon vegyszert a kárpitra. Rendszerint felfelé fújják ki a szert a flakonok, a beindításukhoz az elhelyezés után kell megnyomni a porlasztószelepet. Ezután a szelep kiakad és kiáramlik a palack tartalma. A vegyszer kiáramlása pár percig eltart, majd még átlag negyed óráig kell (a hatóanyag gyártójának utasításától függően) becsukott ajtókkal, a fent leírt módon beállított légkondícionálóval járatni az autót, természetesen ember/állat nem lehet az utastérben. Ez a csíraölés időszaka.

Mikor lejárt fertőtlenítőszer gyártója által előírt idő (az említett, rendszerint 15 perc), akkor nyitható a kocsi, és leállítható (csak levegőt nem szabad venni) a motor. Minden ajtót ki kell tárni, még a csomagtérfedelet is, mert az is megosztva bár, de összefüggő légtér az utastérrel. Így ki kell szellőztetni a kocsit, legalább fél órán át. Az első kilométereket érdemes nyitott ablakokkal megtenni, amíg átszellőznek a légjáratok is.

Az otthoni módszerhez hasonlóak az autószervizek és autókozmetikák által ajánlott fertőtlenítő lehetőségek. Ez esetben is a zárt utastérben, működő-, belső keringetésre zárt szellőzőrendszerrel alkalmazzák az eszközt. Kétféle megoldást találtunk, az egyiknél a flakonoshoz hasonlóan a hordozható, mobil eszközt beillesztik az utastérbe, előtte feltöltik vegyszerrel (a kocsi méretének megfelelő mennyiséggel). Az eszköz dolga, hogy a programozott ideig finom aeroszollá porlasztva bocsássa ki magából a betöltött hatóanyagot.

A hatóanyag (többféle lehet, a céltól függően), de alapvetően a fertőtlenítéshez való kiírtja a baktériumokat, a penész-gombákat, a vírusokat, tehát az allergén és betegségokozó dolgokat. Létezik szagtalanító is, amely szer lebontja a szaghatást okozó részecskéket, hatékonyan használható a dohányzás, ételszag (kifolyt, kiborult) és állatszag ellen. És van gyártó, aki mindkét feladatra egy szélesspektrumú szert kínál.

Az utastéri kezelés másik megoldása nem vegyszeres. A másik módszerhez hasonlóan a zárt utastérbe helyezett eszköz ózont fejleszt. Az ózon feladata a csírátlanítás. Ennek a kezelésnek is hasonló az időigénye és az előkészületigénye. Tehát tiszta utasterű autóval érdemes érkezni.  Az otthoni kezelések költsége azonos az erre való spray-k árával, átlag 2000-3000 Ft. A szolgáltatók által végzett kezelés függ az autó utasterének méretétől is, 7000-14 000 Ft az átlagára.

A teljes utastér fertőtlenítését a járvány okán olyanoknak javasoljuk, akik betegeket szállítottak, vagy maguk vezették betegen az autójukat. Mivel nincsenek adatok laboratóriumi ellenőrző tesztekről, mintavételekről az utastéri fertőtlenítő szerek kapcsán, hogy miképp hatnak az influenzavírusra, koronavírusra, így a hatékonyságról nem tudunk beszámolni, de vélhetően többet érnek, mint ha nem alkalmazunk semmit. Amúgy a karbantartás célú fertőtlenítések jellegzetes időszaka a tavasz, tehát mielőtt beindul a nagyon aktív légkondícionáló-használat szezonja. Az arra érzékenyeknek (allargiásoknak) az atkaírtást egyébként évente kétszer ajánlják, főképp a nyári hónapokban, mert a szakértők szerint átlag 500 különböző bacilus, spóra és vírus utazik velünk az autóban.