Hiába próbálják újabb és újabb módszerekkel megakadályozni, hogy figyelmetlen, vagy különféle tudatmódosító szerek hatása alatt álló autósok forgalommal szemben hajtsanak fel az autópályákra, még mindig túl gyakoriak az ilyen esetek.

Hárman meghaltak, amikor egy forgalommal szemben közlekedő személyautó összeütközött egy másik autóval az M5-ös autópályán szeptember hatodikára, péntekre virradó éjszaka. A helyszínen hárman életüket vesztették, további három ember pedig megsérült. A szabálytalan személyautó a forgalommal szemben – Szeged irányába – haladt az autópálya főváros felé vezető oldalán, amikor összeütközött egy másik autóval. A baleset következtében mindkét autó az árokba került, és mindkettő kigyulladt.

Ezt megelőzően Magyarországon legutóbb egy temetésről hazafelé tartó idős sofőr keveredett fel a forgalommal szemben az M5-ös sztrádára, s a szinte kötelezően bekövetkezett karambolban életét vesztette a kocsi egyik utasa. A legújabb technológiákkal talán sikerül időben figyelmeztetni a veszélybe került autósokat.

Az összes balesethez képest ugyan meglehetősen ritkák a forgalommal szemben hajtás miatt bekövetkezett karambolok, ám azok az átlagosnál jóval nagyobb arányban követelnek emberéleteket, hiszen legtöbbször frontálisan találkoznak egymással a nagy sebességgel közlekedő járművek. A statisztikák szerint az ilyen baleseteknek ötödében esik áldozatul legalább egy ember, s összességében a közlekedési balesetekben életüket vesztett emberek egy százaléka hal meg ilyen körülmények között.

Csak az USA-ban évente 3-400 emberéletet követel a forgalommal szemben hajtás, s Magyarországon is évente több ilyen baleset következik be. A legrosszabb év 2010 volt, akkor öt ilyen karambol történt, s az egyikben – a Lágymányosi híd budai hídfőjénél bekövetkezettben – hárman meghaltak, hárman pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.

Európa legnépesebb, és legnagyobb forgalmú államában, Németországban évente 20-25 ember hal meg a forgalommal szemben való vezetés miatt, s csak 2016-ban a német rádiók 2200 alkalommal szakították meg az adásukat, hogy a „szellemvezetők” veszélyére figyelmeztessék az autópályán közlekedőket.

A nemzetközi statisztikák arról is tanúskodnak, hogy a kábítószer- az alkoholos befolyásoltság alatt lévő sofőrök, illetve a hetven év fölötti autóvezetők felelősek a legtöbb ilyen balesetért, s az is egyértelmű, hogy az esti, éjszakai időszakra esik a legtöbb forgalommal szembeni hajtás miatti karambol. Az USA-ban például a balesetek hatvan százalékánál játszik szerepet a drog, vagy az alkohol, s az ütközések 80 százaléka történik este hat és reggel hat óra között.

Ezernyi próbálkozás

Világszerte – így Magyarországon is – számtalan eszközzel próbálják megelőzni a forgalommal szemben való felhajtást. Az első lépés a kanyarok ívének a beállítása, azoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a rossz irányból érkező járművezetők egyből érezzék, valami nincs rendjén. Ugyancsak fontos a behajtást tiltó táblák jól látható elhelyezése, esetleg azok többszöri megismétlése is.

Ausztriában és néhány más országban gyakorlattá vált a hatalmas, tenyerükön behajtani tilos jelzést tartó kézfej alakú táblák elhelyezése is, ezek annyiban lehetnek hatékonyabbak, mint a hagyományosak, hogy szokatlan formájuk miatt az autósok inkább észreveszik őket.

A szakértők szerint már most annyira egyértelmű a magyar utakon, hogy milyen irányban lehet felhajtani rájuk, hogy gyakorlatilag lehetetlen tartósan nem szándékosan rossz irányba haladni a sztrádákon.

Néhány országban, például Nagy-Britanniában, illetve az USA-ban, több helyen az úttestre is felfestik a „Wrong Way/ Do Not Enter” (Rossz irány/Behajtani tilos) jelzést, s a veszélyes útszakaszok kivilágításának a korszerűsítésével is próbálják javítani a közlekedési statisztikákat. A különféle elemek együttes használatával a szakértők szerint jelentősen, akár harminc százalékkal is lehet csökkenteni az iránytévesztések számát. Van megoldás arra is, ha már valaki felhajtott rossz irányból az útra: a mozgásérzékelőkhöz bekötött figyelmeztető jelzések úgy villannak fel, hogy azokat mindenképpen meglássák az eltéved vezetők.

Új technológiák, javuló esélyek

Az új technológiák még nagyobb esélyt adnak a forgalommal szembeni vezetés okozta balesetek elkerülésére. Az egyik lehetőség az, hogy az utakon radarokat is elhelyeznek, s ha azok érzékelik, hogy egy autó rossz irányból érkezik, akkor azonnal kigyulladnak az iránytévesztést jelző táblákon lévő vörös lámpák.

Több fejlesztő a GPS-technológiát is segítségül hívja, a Ford például kombinálja a GPS-ekből érkező adatokat, illetve a közúti táblákat és jelzéseket figyelő kamerákból érkező információkat. Ennek köszönhetően, ha egy vezető csak elindul rossz irányba, s még fel sem ért a főútra, máris megjelenik egy behajtani tilos jelzés, s az autó a műszerfalon vörösen villogó üzenetben figyelmezteti a sofőrt, ellenőrizze, milyen irányba halad.

A német Bosch is a helyzetmeghatározókra alapozza a maga figyelmeztető rendszerét, ez annyival tud többet, mint a Fordé, hogy az adatokat a számítógépes felhőben, a cloudban tárolja, s ez lehetővé teszi, hogy a közelben lévő autósokat is értesítsék a veszélyről. „Minél több lesz az egymással virtuálisan összekapcsolt jármű, annál sűrűbb a láthatatlan biztonsági háló, és annál biztosabban lehet értesíteni a közlekedőket a különféle veszélyekről” – mondta Dirk Hoheisel, a Bosch igazgatótanácsának tagja.

Az egyik arizonai országúton egy olyan kísérleti rendszer működik, amely, ha a felhajtókon lévő hőkamerák révén rossz irányból érkező járművet észlel, azonnal kigyújtja a „Rossz irány” feliratú táblákon lévő lámpákat, s miközben folyamatosan nyomon követi a szabálytalanul haladót, értesíti a rendőrséget, és üzenetet küld a közelben lévő, s az ingyenes mobiltelefonos applikációt letöltött járművezetőknek. Akik pedig nem töltötték le az alkalmazást, a pályán lévő fényújságról értesülhetnek a veszélyről.

Akadnak, akik a digitalizálódó világban is inkább a fizikai valójukban létező eszközökre esküsznek. Németországban olyan műanyaggal fedett „fekvőrendőrt” telepítenek több felhajtóra, ahol a szabályosan érkezők csak egy apró döccenést éreznek, míg az úttévesztők éktelen csörömpölést okoznak, ahogy rossz irányból hajtanak neki az ütésálló műanyag akadálynak.

Magyar kutatók is dolgoznak olyan akadályok tervezésén, amelyek csak akkor emelkednek ki az útfelületből, ha rossz irányba haladó gépkocsi érkezik. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Ipari Kommunikációs Technológiai Intézetében tesztelt rendszer esetében a jó irányból érkező jármű előtt az elem észrevétlenül benyomódik, míg a rossz irányból érkező autó esetében olyan, mint egy fekvőrendőr. „Amennyiben valaki ennek ellenére rossz irányból hajt fel az autópályára, a rendszer vörös fénnyel jelzi a szabályosan közlekedő autósoknak a veszélyt – magyarázták a fejlesztők.

Mit tehetnek a vezetők?

Ugyan nagyon nehéz elkerülni a balesetet, ha már valaki megindult a sztrádán a forgalommal szemben, a jó irányba haladó vezetők több módszerrel is mérsékelhetik a veszélyt.

Érdemes például lehetőség szerint folyamatosan a jobb sávban haladni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szembe jövő autók – amelyek sofőrje azt hiszi, maga is a, külső, lassabb sávban halad – jellemzően a jó irány szerinti bal sávot használja. A háromsávos utakon pedig a középső sáv lehet a legbiztonságosabb, hiszen mindkét irányban ki lehet térni ugyanis a szembe jövő autó elől.

Az is életet menthet, ha egy vezető igyekszik úgy autózni, hogy mindig haladjon előtte egy biztonságos távolságban lévő másik jármű, amely így gyakorlatilag „megtisztítja” az utat a mögötte érkező számára.

Ugyancsak érdemes azonnal hívni a rendőrséget: nem elég csak a dudálás, illetve a fénykürt használata, az utánunk érkező autósoknak akkor segíthetünk a legtöbbet, ha értesítjük a hatóságot.

Arra is ügyelni kell – s ez nem csak a szabálytalanul szemben érkezők esetében érvényes – hogy nem szabad csupán a közvetlen környezettel foglalkozni, követni kell a forgalom dinamikáját, folyamatosan figyelni kell a távolban zajló eseményeket is.