Alternatív energiaforrásként a hidrogén hosszú ideje foglalkoztatja a szakembereket, hiszen annyira kézenfekvő megoldás. De a mindennapi használathoz rögös út vezet.
A hidrogént az ipar minden területe hosszú ideje használja. Kezdve az élelmiszeriparon át a gépgyártásig, széleskörűen alkalmazott gáz. Hajtóanyagként azonban eddig minimális volt a szerepe, lényegében csak a rakétatechnikában alkalmazták és alkalmazzák ma is ebben a szerepkörben.
A „civil” iparban voltak ugyan próbálkozások a hidrogén hajtóanyagkénti munkára fogására, de ezek inkább kísérleti jellegűeknek tekinthetők: ilyen volt a Szovjetunióban épített kísérleti TU–154-es hidrogénüzemű sugárhajtású repülőgép. A hidrogén ugyanis nem feltétlenül hagyja magát, hogy az ember azt tegyen vele, amit csak akar: rendkívül reaktív anyag (gondoljunk a durranógáz-kísérletekre, vagy a német Hindenburg léghajó katasztrófájára), kiemelten robbanásveszélyes, ezért nagy nyomáson cseppfolyósítva szállítják, tárolják.
Van mit megoldaniuk a mérnököknek. De érdemes ezen dolgozniuk, mert ha minden nehézségre megoldást találnak, akkor olyan energiahordozót nyerünk, amelyet oxidálva vízgőz az égéstermék. További előny, hogy a hidrogéngyártáshoz a víz alapanyag majdnem mindenhol a rendelkezésre áll, de ez nem feltétlenül van így. Ivóvízkészletben a világ egyre nagyobb része nem bővelkedik, a tengervíz bontása pedig újabb problémákat vetett fel.
A vízre, mint alapanyagra két megoldást látnak járhatónak: az egyik ma még részben kísérleti, ez a tengervíz használata. A gond az, hogy a sós víz rendkívüli mértékben korrodálja a vízbontáskor használt elektródákat. Azonban tavaly a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói mutattak be olyan nikkel vegyülettel bevont anódot, amelynek az élettartama nagyságrendekkel nagyobb az addig használt és a tengervíztől 12 óra használat után már korrodálódó elektrodáktól.
A víz mellőzésének a másik útja már napi gyakorlat. Az iparban a hidrogént hosszú idő óta földgázból állítják elő. Ennek az eljárásnak az egyik mellékterméke azonban a szén-dioxid, a mára bizony üldözött anyag. Hogy néz az ki, hogy eleve bányászott anyagból állítanak elő károsnak tekintett melléktermékkel egy tisztának tekinthető üzemanyagot? Japán kutatók válasza erre a következő: az így keletkezett szén-dioxid-mennyiséget visszapumpálnák a kitermelt földgáz helyére, így nem kerül a légkörbe.

A hidrogénnel a következő kérdéskör a gáz kezelése: azaz a szállítás, az átfejtések, a tankolások. Az ipari felhasználáshoz 200-300 bar nyomáson tárolják, szállítják a gyártott hidrogént. Erre van kialakított és mára biztonságosnak tekinthető technológia. Azonban a gépjárművekben való alkalmazáshoz nagyobb nyomásra van szükség, hogy egy töltéssel, a belső égésű motorral hajtott autókét megközelítő legyen a hidrogént felhasználó üzemanyagcellás jármű hatótávolsága.
Megoldásként olyan üzemanyagtöltő állomásokat képzelnek el a fejlesztők, ahol helyben állítják elő a gázt, így a költséges szállítás összege kiesik – napjainkban a szállítás speciális tartálykocsikban történik, amelyek veszélyesanyag-szállítóknak minősülnek az utakon. A német kutatók által elképzelt rendszerben a hidrogén egyfajta puffer energiatároló lenne. Ugyanis a szél- és naperőművek kapacitása nagyban függ a környezeti körülményektől. Esetükben az energia-előállítás volumene nem szabályozható úgy, mint egy hagyományos hő-, víz- vagy atomerőmű esetén. Pontosabban: akaratlagosan a termelést csak csökkenteni lehet, az igény szerinti növelésre nem mindig van mód (szélcsend, borús idő, éjszaka).
Így az ideális körülmények között a helyzetet kihasználva megtermelt zöld energia fölöslegével – tehát amit nem használnak fel – hidrogént állítanának elő. A zöldenergia- előállítók holtidejében pedig a hidrogén újrafelhasználásával termelnének villamos energiát az igények folyamatos fedezésére. Ennek a rendszernek a mellékvonalán látnák el a közlekedést is a hidrogén üzemanyaggal.

A gépjárműállomány reformjára szolgálnának a hidrogént felhasználó járművek. Ezek az eszközök üzemanyagcellákkal állítanak elő áramot, a cellák üzemanyaga a hidrogén. A hidrogén gépjárműbe tankolása/tárolása elméletileg már megoldott, bizonyítják ezt a BMW, a Hyundai és a Toyota működő kísérleti, illetve már sorozatgyártású járművei. A működési rendszer is bizonyított, ami viszont még megoldandó kérdés, az hasonló az elektromos autóknál tapasztalttal: drága az előállítás.
Az elektromos autók esetén a ritka földfémeket tartalmazó akkumulátorok az elsődleges költségnövelők, az üzemanyagcellások esetében pedig a ritka földfémeket tartalmazó üzemanyagcellák. Kétféle üzemanyagcellát ismerünk, az egyik a direkt metanol membrán cella: ezt előállítani olcsóbb, viszont autóba nem jó, mert nem tud gyorsan alkalmazkodni a változó áramtermelési igényhez. Tehát, ha mélyre nyomja a „gázpedált” az autós, csak 10 perc múlva kezdene gyorsulni a kocsi. Így szükséges lenne egy nagyobb kapacitású puffer-akkumulátor, ami nehezebbé tenné az autót, drágábbá a gyártást.
Ezért alkalmazzák a protoncsere-membrán cellákat. Ebben platina elektródák vannak, amelyek nemcsak drágák, de hajlamosan a szén-monoxid-„mérgezésre”, ami hatékonyságuk csökkenésével járhat. Tavalyelőtt azonban az amerikai Rice University kutatói kínai kutatókkal együttműködve egy nitrogénnel szennyezett grafénon és ruténiumon alapuló katalizátort dolgoztak ki, amely képes kiváltani a platinát az üzemanyagcellákban.
Mind a vízbontásra, mind az üzemanyagcellára feltalált új megoldások a kísérleti időszakukban működtek. A kutatók és a fejlesztők következő feladata, hogy ezeket beillesszék a már létező rendszerekbe és megoldják az ipari méretű gyártás kérdéseit.
Kipróbálható öreg villamosok
Nosztalgiavillamosok közlekednek a fővárosban szombaton.

Kipróbálható öreg villamosok
Nosztalgiavillamosok közlekednek a fővárosban szombaton.
Védett matuzsálem
Páncélozott változatban is megvásárolható az ős Toyota Land Cruiser.

Védett matuzsálem
Páncélozott változatban is megvásárolható az ős Toyota Land Cruiser.
Gondolkozik helyettünk
Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki a BME-n.

Gondolkozik helyettünk
Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki a BME-n.
Városligeti szombat
A hétvégén, április 22-én újra megtartották a Rendőr és Tűzoltónapot a fővárosban. Igazi fesztivál-hangulat volt.

Városligeti szombat
A hétvégén, április 22-én újra megtartották a Rendőr és Tűzoltónapot a fővárosban. Igazi fesztivál-hangulat volt.
Teljes a Balaton-gyűrű
Balatonrendesnél ért körbe a balatoni bringaút.

Teljes a Balaton-gyűrű
Balatonrendesnél ért körbe a balatoni bringaút.
Napelemmel gyűjtögetett kilométerek
A német ABT tuningcég az új idők szelére az elektromos autókra koncentrál. Hatótávnövelő napelem panelt fejlesztett.

Napelemmel gyűjtögetett kilométerek
A német ABT tuningcég az új idők szelére az elektromos autókra koncentrál. Hatótávnövelő napelem panelt fejlesztett.
Ölelkező légzsák a Toyotától
A több légzsákos passzív utasvédelmi megoldásokat egy légzsákkal válthatja ki a Toyota fejlesztése.

Ölelkező légzsák a Toyotától
A több légzsákos passzív utasvédelmi megoldásokat egy légzsákkal válthatja ki a Toyota fejlesztése.
Harapósabb férfiak
Felmérés szerint az agresszív autóvezetői stílus inkább a férfiakra jellemző.

Harapósabb férfiak
Felmérés szerint az agresszív autóvezetői stílus inkább a férfiakra jellemző.