Az autók hálózatba kapcsolásának gondolata elsősorban a közlekedésbiztonság fokozása miatt vált témává. Ma minden autó önálló egység, és hiába jut el minden sofőrhöz sok információ az őt körülvevő pillanatnyi helyzetről, ezeket, még ha akarja is, csak nagyon körülményesen tudja megosztani valós időben az autóstársakkal. A szemből jövőnek még tud villogtatni a sofőr a fényszóróval, amiből a másik sejtheti, hogy valamire figyelnie kell (de hogy pontosan mire, arra magának kell rájönnie), de a messze lemaradva hátulról érkezőnek már közvetlenül nagyon nehéz lenne jelezni, hogy beállt a sor, és lassabban jöjjön.

2011-ben elsők között a Ford mutatta be a fejlesztéseinek ez irányú eredményeit. Akkor még újdonság volt az elgondolás, a Ford két S-MAX-ba szerelte be a kísérleti rendszert, és a belgiumi Lommel melletti tesztpályáján mutatta be a sajtó képviselőinek a működését. A rendszer a Long Term Evolution (LTE) mobil kommunikációs hálózatot és a GPS rendszert használta. A célja, hogy az autók képesek legyenek egymást a veszélyekre figyelmeztetni, valamint a vezetési környezettel és a forgalmi viszonyokkal kapcsolatos információkat megosztani.

A tesztpályán a két autó között pár száz méter volt a távolság. Az első eltűnt egy beláthatatlan kanyarban, majd vészfékezett. Erről a hátul haladó százezred másodperccel később értesült, így a vezető felkészülhetett a szituációra. A második bemutató esetén jobbról érkezett a másik jármű, beláthatatlan útkereszteződésben, de szólt, hogy „jövök”, így ismét volt idő megállni.

Azóta természetesen a fejlesztések tovább folytak és számos újabb lehetőséget és funkciót találtak ki a rendszerbe kapcsolás által. Sőt a fejlesztés is több szálon fut, a márkák és a nagy beszállítók is dolgoznak a maguk megoldásain, többször partneri kapcsolatba kapaszkodva. Sőt nem csak klasszikus autóipari cégek érdeklődnek.

A Microsoft nem csupán a Ford szoftvereinek fejlesztésében vesz részt, beszállt a hálózatba kapcsolás lehetőségeinek a kibontakoztatásába is. A Microsoft Azure felhőplatformja az új rendszer alapja (a Renault-Nissan is ezt használná). A közlekedésbiztonsági lehetőségeken túl újfajta szolgáltatásokhoz is alkalmaznák a platformot. Így a fejlettebb navigáció, a prediktív karbantartási és járműtechnikai szolgáltatások, a működési paraméterek távoli ellenőrzésének lehetősége, a különböző mobiltelefon-alapú szolgáltatások és távoli rendszerfrissítések szerepelnek a célok között.

Jó képet adhat a járművek okoshálózatba kapcsolásának jövőjéről a Bosch. Az egyik legnagyobb autóipari háttércég márkák tucatjainak beszállítója, így a fejlesztései, ha más-más néven is, de be fognak kerülni a különféle gyártmányú kocsikba. A cég kísérleti demonstrációs rendszerében a jármű figyelembe veszi a vezető személyes preferenciáit és a határidőnaplóját is. Ha például elmarad egy megbeszélés időpontja, az autó automatikusan a naptárban következő célponthoz vezető útvonalat ajánlja fel.

Élen jár Connected eHorizon rendszer is, amelyet a gyártó Continental reményei szerint 2020-ra bevezethetnek. Ez autópályákra optimalizált eszköz, amely átveszi a sofőr feladatait. Interneten gyűjti a forgalmi dugókra, az útépítésekre és a baleseti helyszínekre vonatkozó információkat, amelyekből elektronikus látóhatár áll össze. Ezt a technológiát a közúti forgalomban már a gyakorlatban tesztelik Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban.

Az autómárkák a hálózatba kapcsolást az alapokról kezdték bevezetni a járművekbe, olyan szolgáltatásokat választva, amelyek használata nem nélkülözhetetlen a kocsiban, illetve nem befolyásolja a közlekedésbiztonságot. A mobilhálózatra alapozva a jármű a saját SIM kártyával önállóan tud kommunikálni. Így vezették be kezdetben a prémium márkák a segélyhívó megoldásokat, a navigációt segítő alkalmazásokat. Ezek bőséges választékát adja például a BMW ConnectedDrive vagy az Audi MMI Connect Up, de ide sorolhatjuk az Opel OnStar rendszerét is.

A közlekedési lámpák jelzéseinek távoli megküldési rendszere már Japánban is kísérleti, de működő stádiumban van, Európában a Siemens dolgozta ki a saját kommunikációs csatornákat használó hálózatot. Az autók által önállóan generált adatok intelligens kiértékelésével lépésről lépésre olyan kollektív összedolgozás jöhet létre a közlekedésben résztvevő autók között, amelynek segítségével a sofőrök idejében értesülhetnek a veszélyekről, és az automatizált vezetés is kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá válhat.

A napokban a Toyota jelentette be, hogy megkezdte kommunikációs platformjának globális bevezetését. Első lépésként a honi japán piac után az elsődlegesen kezelt Észak-Amerikai piacon kívánnak minden Lexus és Toyota modellt 4G LTE mobil adatkapcsolattal ellátni. A japán gyártó 2016 nyarán jelentette be ezirányú fejlesztési céljait, amelynek a teljes kibontakoztatásával lehetővé válhat világszerte az autók és a külvilág közötti online kapcsolat megteremtése. Ehhez egységes adatkommunikációs modulok (DCM) kidolgozására van szükség.

A DCM modulokkal felszerelt járművek automatikusan rákapcsolódnak a projektben részt vevő adatszolgáltatók hálózatára, így biztosítva az ügyfelek számára a folyamatos kapcsolatot. A projekt keretében a Toyota Motor Company és nemzetközi kommunikációs partnere, a KDDI Corporation most megkezdte az Észak-Amerikában értékesített Lexus és Toyota járművek felszerelését DCM modulokkal. Az eredeti ütemtervet betartva a 2020-as modellévi gépkocsikban az alapfelszerelés részét képezi a technológia.