A EY tanácsadó cég kutatást végzett 16 iparág 600 autóflottájának az elemzésével az Eurelectric (Európai Villamosenergia-társaságok Együttműködési Szervezete) segítségével. A nemzetközi tanácsadó a kutatásai alapján azt írta, hogy Európában 63 millió flottaautó közlekedik, ami az összes járműnek csupán 20 százaléka, de legalább kétszer annyit futnak az utakon, mint a magánhasználatú kocsik. Becslésük szerint emiatt a levezetett távolságok 40 százalékát céges autók teszik meg. Hozzátették, hogy Európában az üvegházhatású gázok negyedét bocsátja ki a közúti közlekedés.

Így messze nem elhanyagolható, hogy milyen állapotú és képességű cégautók róják az útjainkat. Az EY elemzése a következő években az elektromos járművek terjedését valószínűsíti, az EY várakozása szerint a flottaüzemeltetésnek is jelentős része lesz abban, hogy Magyarország átálljon az elektromos meghajtásra. Valamelyest ennek ellentmond, hogy a flottabeszerzések során nem a környezetvédelem, hanem a gazdaságosság az elsődleges szempont: ennek három fő eleme a beszerzési ár, az üzemeltetési költség és a várható értékvesztés.

E három elemből az elektromos autók kettővel nagyon rosszul állnak, hiszen beszerzési áruk nagyságrenddel drágább az azonos kategóriájú belső égésű motorral szerelt autókhoz képest, a várható értékvesztésük pedig jóval magasabb (ami részben a magas beszerzési árhoz köthető, részben a technológia kiforratlansága miatti kockázati tényező okán, valamint a fődarabok élettartamáról való tapasztalatok hiányának tudható be). Az üzemeltetési költséggel jól állnak az elektromosok, a váratlan meghibásodások kevésbé jellemzők rájuk, valamint sok mindent nem igényelnek (például olajcsere). Persze az is nehezen jósolható, hogy a szabadpiaci töltőáram költsége milyen szinten fog mozogni, hiszen e téren is tapasztalható drágulás.

Saját információink alapján a flottakezelőkhöz inkább érdeklődés szintjén fut be árajánlatkérés elektromos autókra. Jellemzően csak vezetői autónak (Tesla) hívnak le egy-egy kocsit a cégek, illetve városi kulcsos autónak (amit egy munkacsoport használ közösen), amely mintegy cégérként is működik, tehát a használó cégre utal vissza pozitívan. De ezeket nem szerzik be jelentős számban. A megkérdezett flottafenntartók elmondták, hogy még a hibridautók keresettsége is csak az utóbbi öt évben nőtt, ami részben annak köszönhető, hogy több gyártó kínál ilyet, sőt egyes modellek mára csak hibridhajtással érhetők el. Amúgy az üzemeltetési tapasztalatok nem igazolták, hogy a hibridjármű gazdaságosabb lett volna például egy dízel autónál. A beszerzések mögött korábban jellemzően egy “kirakat” autópark létrehozása volt a cél, amellyel az adott cég innovációkra való érzékenységét, haladó gondolkodását reprezentálták, miközben a tényleges utazómunkát a dízelek végezték feleakkora üzemanyag költséggel.

A hibridek problémaköréhez kapcsolódik, hogy a felhasználói szokások vizsgálatából az derült ki, hogy hiába vásárol egy cég (zöldrendszámos) tölthető hibridautókat, azokat lényegében hagyományos hajtásúként hajtja a használója. Tehát nem törekszik a fedélzeti akkumulátor feltöltésére, így a plug-in hibrid elveszti a lényegi előnyét, töltetlen akkumulátorral nem képes pár száz méternél hosszabban tisztán elektromos módra, tehát a környezetkímélés elmarad. Holott ezen képessége miatt élvezheti a zöldrendszámos előnyeit. Háttérként jelezzük, hogy míg egy nem tölthető hibrid autó képes a saját akkumulátora teljes feltöltésére, addig a tölthető hibrid a teljes töltöttség eléréséhez külső áramforrásra van rászorulva. Tehát önmagát a plug-in hibrid üzemű jármű csak annyira tölti fel, hogy a kocsi képes legyen a katalógus-teljesítményadatok leadására, azaz üzemlképes maradjon a rendszer, ne essen ki az elektromos hajtásoldal a működésből.

Az elhúzódó járványhelyzet miatt a flottahasználati szokások is változnak a cégeknél. Az irodai munkákat végzők átállítása home-office üzemmódra már kezd tartósnak mutatkozni. Hiszen járvány nélkül is egyre több cég kezdte bevezetni a részbeni otthoni munkavégzést olyan munkakörökben, amelyeknél az elsődleges feladatmegoldás a számítógéphez kötött. Ezzel jelentős irodaköltséget takarítanak meg. Most a járványügyi intézkedések miatt kialakult kényszerhelyzetben sok esetben bizonyít az otthoni munkavégzés, tehát ez a folyamat felgyorsult. Viszont emiatt értesüléseink szerint több cég (köztük jelentős nagy vállalatok) is már elkezdték, illetve tervezik a cégautópolitikájuk felülvizsgálatát. Tehát, ha valaki elsődlegesen a munkábajárás megkönnyítésére kapott cégautót, attól “elvehetik”, hiszen megszűnt az indok az autóhasználatra. Tehát várhatóan itthon is szűkülni fog a cégautó használók száma.