A mai forgalomban a járművek sofőrjei kézmozdulattal, fejbólintással vagy fénykürtöléssel jelzik a gyalogosnak vagy a kerékpárosnak, ha átengedik őket maguk előtt az úton. Igen ám, de mi lesz, ha megjelennek a forgalomban az önvezető járművek, amelyek volánjánál nem ül majd ember, aki a megszokott módon kommunikálhatna a forgalom többi résztvevőjével?

A Ford fényjelzés-alapú megoldást tesztelt, amellyel az önvezető jármű vezérlése közölheti a forgalom többi résztvevőjével, hogy mit csinál, illetve mi lesz a következő lépése. A valósághűségért elkészítettek egy “autóülés-álruhát”, és beépítették egy Transit Connect kisáruszállítóba. Ebben foglaltak helyet a jármű vezetője és utasa. Mindketten az első ülésekben első ránézésre szinte láthatatlanná váltak, így a tesztjármű első pillantásra önvezetőnek tűnt, ezért a külső szemlélők leginkább a szélvédő fölé szerelt fényhíd jelzéseire figyeltek, ami fehér, lila és türkiz színű fényekkel mutatta, hogy az autó éppen elindulni készül, vagy hogy megadja az elsőbbséget.

“Nagyon fontos, hogy az emberek megbízhassanak az önvezető járművekben, ennek kulcsa pedig az egységes vizuális kommunikáció kidolgozása. Éppen ezért egy munkatársunkat ‘emberi autóülésnek’ álcáztuk, mert ez volt a legjobb és a leghatékonyabb módszer arra, hogy veszély nélkül mérjük fel, honnan kell kiindulnunk az ember és a gép közötti kommunikáció kutatásához,” mondta Thorsten Warwel, a Ford Európa fénytechnikai részlegének igazgatója.

A német Chemnitzi Műszaki Egyetemen elvégzett teszt eredményeit kiegészítették egy korábbi, Amerikában elvégzett kísérlet tapasztalataival is. A kutatók az akkor használt fehér fény mellett most két másik szín hatékonyságát is megvizsgálták, és a korábban a szélvédő felső peremén elhelyezett fényhidat most az autó tetejére szerelték. Mindemellett az autó már jóval nagyobb, akár 500 méteres távolságból is képes volt fényjelekkel kommunikálni, ha az adott helyzetben erre volt szükség.

A felmérés során megfigyelt 173 ember 60 százaléka önvezető autónak hitte a Transit Connectet. Emellett további 1600 ember reakcióit is felmérték, és ennek alapján kiderült, hogy a türkiz szín hasznosabb a kommunikációhoz, mint az eddig használt fehér és a most kipróbált lila – főleg mivel ez utóbbit könnyű összetéveszteni a piros színnel. A teszt megmutatta, hogy az emberek jól megértik és elfogadják a fényjelzéseket, ez pedig jó kiindulási pont a kutatók számára a vizuális nyelv továbbfejlesztéséhez.

“A szemkontaktus tényleg fontos, de a tanulmányból kiderült, hogy az első és legfontosabb dolog, amire a közlekedők figyelnek az az, hogy mit csinál a jármű. A következő lépés annak kidolgozása lesz, hogyan alakíthatjuk a fényjelzéseket egyértelműbbé és ösztönösen felismerhetővé mindenki számára,” magyarázta el Dr. Matthias Beggiato, az egyetem pszichológia tanszékének vezetője. Az egyetem együttműködik a Forddal az “InMotion” projektben, amit Németország Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztériuma hívott életre 1 millió eurós támogatással a Közúti Közlekedés Automatizálása és Konnektivitása című kutatási program részeként.

Az „autóülés-álruhában” rejtőző vezetők különleges képzésen vettek részt, hogy így is biztonságosan vezethessenek. A tesztpilóták egy fejtámlának álcázott burkolaton keresztül látták az utat, és egy speciális kar segítségével kapcsolták ki-be az egyes kommunikációs jelzéseket. Az autó hátsó részében egy operátor rejtőzött, aki szintén a forgalmat figyelte. Ezzel párhuzamosan a Ford egy másik tesztet is elvégzett az autóipari világítástechnika és elektronika specialistája, a HELLA segítségével, amelynek során azt vizsgálták, hol helyezhetnék még el a fényjelzéseket, például az autó hűtőrácsán vagy a fényszórókon.

A Ford célkitűzése, hogy 2021-re (elsőként az észak-amerikai piacon) bemutathasson egy kifejezetten önvezetésre tervezett járművet, ezért is fontos, hogy az emberek megbízzanak az ilyen autókban. Ennek kulcsfontosságú eleme a közlekedési kommunikációt egyértelmű keretekbe foglaló iparági szabvány kialakítása. Ennek érdekében a Ford több szervezettel is együttműködik (például az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel és az Autóipari Mérnökök Közösségével), és más autóipari és technológiai vállalat részvételét is örömmel fogadja a szabvány megalkotásában.

Detroitban, Pittsburghben és a Miamiban jelenleg is folynak tesztek, és ezekben a Ford partnere az Argo AI, vagyis a legelső cég, amely önvezető autókat tesztelhet Washington D.C.-ben. Kínában a Ford részt vesz az Apollo programban, amit az ország legnagyobb keresőprogram-üzemeltetője, a Baidu vezet, és aminek keretében Peking és más kínai városok erre kijelölt útjain már idén megkezdődhet az önvezető autók tesztje.