Nullára akarják csökkenteni a közlekedési balesetekben elhunytak számát 2040-re a nyugat-kanadai Vancouverben. A program részeként gyökeresen átalakítják a forgalom rendszerét, és e mellett vissza kívánják fogni az autóforgalmat is: a cél a gyaloglás és a kerékpározás arányának a növelése.
Az élhető metropoliszok rangsorában évek óta előkelő helyen végez a kanadai Brit Columbia tartomány legnagyobb városa, Vancouver. Mindez annak ellenére van így, hogy a városban mintegy 650 ezren, a Vancouverrel már egybeépült elővárosokban pedig további kétmillióan élnek, így a „Vancouver metro” térség számít Kanada legnagyobb egybefüggő városi területének, s egyben itt a legnagyobb a népsűrűség is az észak-amerikai országban.
A nagy népsűrűséghez rengeteg autó is tartozik, ám Vancouverben már nincs olyan sok gépjármű, mint a hasonló méretű és adottságú más városokban: gyorsan és olajozottan működik a tömegközlekedés, a városi hatóságok pedig az évtized elejére kidolgozták a Vancouver 2040 nevű programot, melynek egyik fő célja, hogy az évszázad derekára a nullára csökkentsék a városi közlekedési balesetekben elhunytak számát. Mindezt úgy akarják elérni, hogy az előrejelzések szerint 2040-re legalább 150 ezerrel többen élnek majd a belső Vancouverben, mint jelenleg.
Több biciklista és gyalogos
Az egyik fő csapásirány a közlekedési módok súlyának a megváltoztatása: a program meghirdetésekor a városban megtett utak hatvan százaléka esett magángépjárművekre, a cél az, hogy 2020-ra 50-50 százalék legyen az autósforgalom, illetve a gyalogosan, kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel megtett utak aránya, 2040-re pedig kétharmadra emelkedjen az utóbbiak részesedése. A tömegközlekedés, valamint a kerékpározás és a gyaloglás térnyerése pedig azt jelenti, hogy csökken az utakon futó járművek száma, akik pedig maradnak – például a hivatásos buszsofőrök, vagy taxisok – biztonságosabban vezetnek, mint az átlagautósok. A tervek szerint csökkentik majd az egy autóútra eső távolságot is – itt a cél húsz százalék 2040-ig – ami viszont a légszennyezési mutatókat javítja majd.
Az autóról való leszoktatás egyik eszköze a tömegközlekedési rendszer hatékonyságának a növelése, ezen a téren Vancouver már igencsak messze jutott: míg sok észak-amerikai metropoliszban még mindig arra panaszkodnak, hogy gyakorlatilag nincs tömegközlekedés, a Csendes-óceáni városban sűrűn és menetrendszerűen érkeznek a buszok, s népszerű a folyamatosan bővülő metróhálózat is: a repülőtérre is vezetőnélküli elektromos vasút juttatja ki az utasokat.
A tömegközlekedés fejlesztésével párhuzamosan a járdákat is igyekeznek még inkább gyalogosbaráttá tenni: tartós, és látványos burkolattal és köztéri bútorokkal látják el az utcákat, állandóan takarítják a köztereket, gyorsan eltüntetik a kátyúkat és egyéb úthibákat. Bővítik a fogyatékkal élők közlekedését megkönnyítő technikai és egyéb megoldásokat, az új lakónegyedekben pedig már úgy tervezik meg az utcák nyomvonalát, hogy az autósok mellett a gyalogosokra és a kerékpárosokra is gondolnak.
Lassítás, lassítás, lassítás…
A forgalom szerkezetének átalakítása mellett az utak biztonsági elemeit is javítják. Ezek közül az egyik legfontosabb feladat az útkereszteződések beszűkítése: a tíz méter, vagy annál szélesebb utcákon kettő, a tíz méternél szűkebbeken pedig egy járdabővítést építenek, s ezzel egyrészt mesterségesen lelassítják a kanyarodó autókat, másrészt jelentősen csökkentik annak az útszakasznak a hosszát, amelyet a gyalogosoknak meg kell tenniük az úttesten. A kanyarodás szabályozása különösen fontos, hiszen Vancouverben – csakúgy, mint a többi észak-amerikai településen – a piros lámpa ellenére is automatikusan engedélyezett a kis ívben való jobbra kanyarodás, igaz, az autósoknak elsőbbséget kellene adniuk a gyalogosoknak is. Ez pedig sokszor nincs így: a baleseti statisztikák is azt mutatják, hogy a lámpás kereszteződéseknél aránytalanul magasabb a balesetek száma, s az is gyakran előfordul, hogy az egyébként hidegvérű kanadaiak hangosan rákiabálnak a közéjük behajtó, türelmetlen kanyarodókra.
Az útszűkítéseket folyamatosan végzik a már használatban lévő utakon, új lakónegyedekben pedig automatikusan így építik az utakat. A költségeket nagyobb részt az önkormányzat állja, amely beszáll a körforgalmak, illetve a sebességcsökkentő küszöbök telepítésébe is. Utóbbiakat a lakosság kérésére is építenek, s világos szabályok születtek arra, hogy hova nem építenek sebességcsökkentő küszöböket: például a tömegközlekedési buszok által használt utakra, a főutakra, valamint a tűzoltó állomások, illetve kórházak környékére.
Fejlesztés a tapasztalatok alapján
Közben a városi hatóságok folyamatosan értékelik a vancouveri utakon bekövetkezett balesetek tanulságait: vizsgálják, hogy melyek a leggyakoribb sérülésfajták, meghatározzák, hogy mely útszakaszok a legveszélyesebbek, s elemzik, hogy az új, még kísérleti stádiumban lévő közlekedésbiztonsági elemek közül melyek a leghatásosabbak. Vancouverben például azzal is próbálkoznak, hogy a veszélyesnek ítélt útkereszteződésekben az átkelni kívánó gyalogosok által aktiválható jelzőfénnyel figyelmeztetnék az autósokat, hogy adjanak elsőbbséget. Egyes kereszteződésekben pedig azzal próbálkoznak, hogy 6-8 másodperc előnyt adnak a gyalogosoknak: ezen időszak alatt egyik irányból sem érkezhetnek járművek.
A baleseti statisztikákból az is kiderült, hogy ugyan a körforgalmak építése csökkenti a két, vagy több autó összeütközésével járó balesetek számát és súlyosságát, a kerékpárosok sok esetben nagyobb veszélyben vannak a folyamatosan kanyarodó, néha több sávban haladó autók környékén, mint a hagyományos útkereszteződéleknél. E miatt Vancouverben az utóbbi öt évben – miközben telepítettek újakat is – néhány körforgalmat felszámoltak.
A vancouveri tanulmányok is megerősítették, hogy a gyalogosbalesetek döntő többsége szürkületkor, illetve koraeste történik – a vancouveri statisztikák szerint a legveszélyesebb időszak a délután három és este nyolc óra közötti időszak, amelyre a gázolások közel kétharmada jut – s ezért javították az utak és útkereszteződése megvilágítását is.
Látványos eredmények
A biztonsági elemek fokozatos bevezetésének köszönhetően az utóbbi évtizedekben csökken a halálos balesetek száma, illetve a lakossághoz mért aránya. Míg 1998-ban Vancouver belső területein 39-en haltak meg az utakon, az utóbbi években 14-15 halálos baleset történik a városban. Az utakon meghaltak negyven százaléka 65 évnél idősebb. A halálos áldozatok mellett évente mintegy 300 súlyos sebesült kerül kórházba, s háromezerre tehető a könnyebb sérültek átlagos száma. Érdekes adat, hogy miközben a halálos balesetek, illetve súlyos sérüléssel járó ütközések áldozatainak hatvan százaléka kerékpáros, vagy gyalogos, a kerékpáros balesetek negyven százalékában nem érintett gépjármű-
Az eredmények jelentőségét növeli, hogy közben folyamatosan nőtt a lakosság is, 545 ezerről 650 ezerre. Ezekkel a számokkal Vancouver bekerült a legjobban teljesítő észak-amerikai városok közé, igaz a város távol áll még a legjobb adatokkal büszkélkedő európai településektől: Míg Vancouverben százezer lakosra évente 2,2 halálos közlekedési baleset jut, ez az arány Oslóban 0,6, Stockholmban 1, Londonban pedig 1,5.
Kipróbálható öreg villamosok
Nosztalgiavillamosok közlekednek a fővárosban szombaton.
Kipróbálható öreg villamosok
Nosztalgiavillamosok közlekednek a fővárosban szombaton.
Védett matuzsálem
Páncélozott változatban is megvásárolható az ős Toyota Land Cruiser.
Védett matuzsálem
Páncélozott változatban is megvásárolható az ős Toyota Land Cruiser.
Gondolkozik helyettünk
Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki a BME-n.
Gondolkozik helyettünk
Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki a BME-n.
Városligeti szombat
A hétvégén, április 22-én újra megtartották a Rendőr és Tűzoltónapot a fővárosban. Igazi fesztivál-hangulat volt.
Városligeti szombat
A hétvégén, április 22-én újra megtartották a Rendőr és Tűzoltónapot a fővárosban. Igazi fesztivál-hangulat volt.
Teljes a Balaton-gyűrű
Balatonrendesnél ért körbe a balatoni bringaút.
Teljes a Balaton-gyűrű
Balatonrendesnél ért körbe a balatoni bringaút.
Napelemmel gyűjtögetett kilométerek
A német ABT tuningcég az új idők szelére az elektromos autókra koncentrál. Hatótávnövelő napelem panelt fejlesztett.
Napelemmel gyűjtögetett kilométerek
A német ABT tuningcég az új idők szelére az elektromos autókra koncentrál. Hatótávnövelő napelem panelt fejlesztett.
Ölelkező légzsák a Toyotától
A több légzsákos passzív utasvédelmi megoldásokat egy légzsákkal válthatja ki a Toyota fejlesztése.
Ölelkező légzsák a Toyotától
A több légzsákos passzív utasvédelmi megoldásokat egy légzsákkal válthatja ki a Toyota fejlesztése.
Harapósabb férfiak
Felmérés szerint az agresszív autóvezetői stílus inkább a férfiakra jellemző.
Harapósabb férfiak
Felmérés szerint az agresszív autóvezetői stílus inkább a férfiakra jellemző.