Minden EU-tagországok, így Magyarországot is érinti az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendelete, amely a gépjárművek típusjóváhagyásáról rendelkezik. Ebben szerepel azoknak a felszereléseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépésétől új autók forgalomba helyezni. Az új elvárásokat az EU két lépcsőben vezeti be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), azonban 2024. július 7-től már minden új autónak rendelkeznie kell az rendeletben elvárt felszerelésekkel.

Az új személyautók alapfelszereltségének a kötelező bővítésének a céljáról a rendelet így fogalmaz: „Az úthasználók védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseken túlmenően, a nem a járműben tartózkodó úthasználók védelme érdekében a veszélyeztetett úthasználók – úgymint a kerékpárosok és a gyalogosok – halálos kimenetelű baleseteinek és sérüléseinek megakadályozására irányuló egyedi intézkedéseket kell végrehajtani.[…] Ezért a járművek biztonsági teljesítményét egy integrált közúti közlekedésbiztonsági megközelítés részeként, a veszélyeztetett úthasználók nagyobb védelme érdekében tovább kell javítani.”

Az autók alapfelszereltségének a közlekedésbiztonságot fokozó eszközökkel való bővítése rendeleti úton nem újdonság. Az Európai Unió tagországaiban korábban hasonló módon vált kötelező elemmé az új autók forgalomba-helyezhetőségéhez például a blokkolásgátló (ABS), a frontlégzsák, az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) vagy a gumiabroncsok légnyomás-ellenőrző rendszere.

Az új elvárásrend egyik fontos eleme a „feketedoboz”. Ez hasonló berendezés, mint a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítő. Az alkalmazásának a célja az esetleges balesetek körülményeinek a mainál pontosabb feltárása. Az ütésálló és tűztűrő készülék a baleset szempontjából kritikus adatokat, információkat tárolja. Olyanokat mint a jármű helyzete, a haladási sebessége, a biztonsági eszközök működési adatai az ütközéskor, valamint azt megelőzően. A feketedoboz kikapcsolhatatlan és a benne tárolt adatok kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak. A rendelet erre külön kitér: „Az eseményadat-rögzítőknek zártláncú rendszeren kell működniük, amelyben a tárolt adatokat felülírják, és amely nem teszi lehetővé a jármű, vagy az üzembentartó azonosítását.”

Több, mint húsz éve már, hogy a gyártók elkezdték bevezetni a „pánikfék” rendszereket. Működésük lényege, hogy a vészfékezéshez szükséges féknyomást előállítsák, akkor is, ha a vezető ehhez nem nyomja eléggé a fékpedált. A vészfékezés szükségességét a mozgási adatokból és a fékpedál lenyomási gyorsaságából következteti ki a rendszer. A fejlődő technológia lehetővé tette, hogy a vészfék-asszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben hanem megelőző módon is beavatkozzanak: a szélvédő mögötti frontkamera képének elemzésével ütközésveszélyt érzékelve, az új típusok önállóan is képesek előbb enyhe, majd erős lassításra. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja az automatikus vészfékezést. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudnia felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz.

A fékezés témaköréhez tartozik, a vészfékezést jelző féklámpa alkalmazása. Ezt a féklámpák villogtatásával oldják meg. Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél a féklámpa sűrű felvillantásával jelzi az intenzív 6 m/s² feletti lassulást, csökkenti a kocsi sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.

A rengeteg sávelhagyásos baleset miatt igen indokolt a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek kötelező bevezetése. A 2000-es évek közepétől fejlesztett rendszerek hatékonysága mára elérte a megbízhatóságnak azt a szintjét, amely alapján kötelező tartozékként bevezethetők. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. 2022 nyarától az új autók alapfelszereltségének tartalmaznia kell  a sávtartó rendszert.

A fáradt vezető is veszélyes dolgokra képes, ezért első körben a gyártóknak fáradásfigyelő rendszerrel kell felszerelniük az új típusokat. Az elvárás az aktív fáradásészlelés, tehát nem elég a vezetési idő alapján pihenőt kalkuláló, egyszerű, időalapú megoldás. Okos módszerből több is van, az egyik, hogy indulás után a rendszer eltárolja a kormányzás mintáját és ezt hasonlítja össze később az alkalmazott kormányzási mintával. A változás alapján következtet a vezető fáradságára. De a fáradásfigyelés működhet a vezető szemét figyelő kamerával is, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra.

A gyorshajtásokra is bevezetnek ellenszert. Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitet megadó közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra mérsékeli a sebességet. Ennek bővített, fejlesztett megoldása, hogy a térképadatokat is felhasználja a rendszer, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. A jelenleg alkalmazott rendszerekkel sok típusban beállítható, hogy az érvényes korlátozást csekély mértékben túllépje az autó. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest. A sebességtúllépést a gázpedál rezgetése, ellenállásának megnövekedése jelzi, de a jogalkotók elgondolkoztak az akusztikus jelzés alkalmazásán, tehát a vezető sípolást hallana minden sebességhatár-túllépéskor.

Általános jelenség, hogy az autóba ülők vezetési (gépkezelési) képességének a szintje romlik, ezt egyrészt a korosodó társadalom számlájára írják, másrészt arra, hogy az új generációk számára az autó csupán szükséges használati eszköz, egyre inkább kiesik a fiatalok elsődleges érdeklődési köréből. Így a járműismeret növelése, a jármű kifinomult kezelésének az elsajátítása sem tartozik ma már az elsődleges tevékenységek közé. Az autóipari formatervezésnek pedig a jellegzetessége, hogy az autók nagy részéből sokkal rosszabb a kilátás, mint a korábban gyártott autókból. Így ésszerű, hogy bekerült az elvárásrendbe a tolatássegítő rendszer megléte. A rendelet hátsó kamera és/vagy a tolatóradar használatát írja elő, amivel a vezető számára jelezhetők a jármű mögötti emberek és tárgyak. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.

Az ittas vezetés ellen is tenne az EU, így felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele. Végül úgy döntöttek, hogy az új autóknak nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen rendszer fogadására. Az elvárás egy kapcsolódási pont beépítése, amelyre később csatlakoztatható az alkoholszonda.